Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Garády Sándor: A budai (óbudai) káptalan alapítása 70-91

74 GARÁDY SÁNDOR Amint II. Géza adományleveléből láthatjuk (ld az oklevél szövegét alább és a 32. jegyzetet), addig, vagyis 1148-ig az óbudai egyház jövedelme nagyon szegényes lehetett, s azt sem kapta rendesen. Fényes temploma is későbbi keletű. Azt tudjuk, hogy egyszer tűzvész alkalmával és egyszer a tatárjáráskor elpusztult, és hogy Nagy I^ajos király és anyja Erzsébet királyné a régi mellett új templomot építtettek.

123

) Evvel szemben a pécsi székesegyházról írja Dr. Szőnyi Ottó, történetének alapos ismerője :

13

) »összefoglalva úgy a történelmi adatokat, mint a styl-kritika eredményeit, véleményem az, hogy a pécsi székesegyházat még Szt. István korában az első pécsi püspök Bonipertus alapitotta és legalább a szentélyét el is készítette. Az építéshez régebbi épületmaradványokat is felhasználtak.« Péter király talán valamit épített rajta és oda is akart temetkezni. Sírjának vagy sírja helyének azonban nyomát sem találták. Pedig tudjuk, hogy a Szent István-kori székesfehérvári bazilikában, az ott temetkezett királyok sírjait, helyesebben sírjainak helyét megtalálták. Szőnyi szerint a régi pécsi székesegyház aránylag nagy méretei az egykorú olasz székesegyházakra emlékeztetnek. Már pedig olasz építők inkább jöhettek hozzánk Szt. István, mint Péter király idejében. Péter király ugyan Orseolo (helyesebben Ursiolo) Ottó velencei dózse fia volt, apját azonban elűzték. Úgy látszik, az alma nem esett messze a fájától, mert apja sem lehetett kedvelt személyiség. Péter király tehát inkább ellenséges viszonyban állott a velencei köztársasággal. Dandolo András velencei krónikája sem említi Pétert, holott Szt. Istvánról és országunkról megemlékezik, valamint arról is, hogy Ursiolo Ottó dózse Géza fejedelem leányát, Szent István nővérét vette feleségül.

14

) Evvel, úgy véljük, bebizonyítottnak tekinthető, hogy a Galluskrónika szövege nem vonatkoztatható Pécsre, hanem csakis Budára, tehát hogy a budai prépostságot Péter király alapította. Miután pedig Péter király, mint tudjuk, nem tartozott népszerű királyaink közé, krónikaíróink és okleveleink is örömestebb hallgattak róla, s a budai káptalan se emlegette büszkén alapítóját. Annál kevésbbé, mert aligha gondoskodott róla megfelelően. Érdekében állhatott tehát, hogy hallgasson valóságos alapítójáról és helyette kiválóbbat keressen. Meg kell még emlékeznünk az alapítás kapcsán a budai prépostság védőszentjéről is. A bécsi képes krónika és a rokon krónikák két védőszentről emlékeznek meg : Szent Péterről és Szent Pál apostolról. Amint alább ki fog derülni, ennek is csak a fele igaz. Erre föntebb idézett munkájában már Karácsonyi is néhány példával rámutatott. A tévedés tovaterjedésének gyökere, úgy véljük, Rupp helytörténeti munkájában található meg.

15

) Rupp az óbudai káptalanról azt állítja, hogy azt először Szent Péter és Szent Pál apostolokról, később csak Szent Péterről nevezték el, ezt az állítást azonban rendes szokásától eltérően semmivel sem indokolja. Innen származhatott át a mai közhasználatba is, habár Csánki Dezső később megjelent nagyszabású művében csak mint Szent Péter tiszteletére alapított egyházat említi meg.

16

)