Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)

Paulinyi Oszkár: A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története : adalék Buda topográfiájához 16-61

A M. KIR. BELÜGYMINISZTÉRIUM BUDAI VÁRBELI SZÉKHÁZÁNAK TÖRTÉNETE 47 század végén lebontottak

187

) s a beépítetlen terület közhasználatát hallgatólagosan megengedték, sőt azon még egy közkutat is emeltek. A területet ettől fogva Ferencesek tereként jelölik, de közhasználata egyelőre nem csorbította a kincstár tulajdonjogát. 1823-ban például, amikor a helytartótanácsi székház bővítésére e telekrész Uri-utcai oldalán az új épületszárnyat emelik, a városnak eszeágába sem jut, hogy a kincstár tulajdonjogát vitássá tegye. Másként fordult a helyzet 1869-ben. Alig hogy az építkezési terveknek híre ment, Buda városa azonnal jelentkezett tulajdonjogi igényeivel s a területet csak megfelelő kártalanítás ellenében volt hajlandó a kincstár rendelkezésére bocsátani. Az évtizedes közhasználaton kívül Buda városa főként arra hivatkozott, hogy a kérdéses terület a telekkönyv felfektetése alkalmából nem lett a kincstár javára telekkönyvezve, illetőleg, hogy az mint városi köztér telekkönyvezés tárgyát nem is képezte. Az igazságügyi miniszter nem találta ajánlatosnak, hogy a kérdés a kincstár részéről peres útra vitessék s javaslata értelmében az valóban a két fél által kötött méltányos egyességgel nyert elintézést. Az egyesség értelmében Buda városa a kérdéses 87676 Q-öl kiterjedésű területet 15.000 irt vételárért, a rajta állott közkúttal együtt, átengedte a kincstárnak. Kzzel szemben a kincstár a megállapított vételáron fölül még arra is kötelezte magát, hogy a területtel átvett közkút helyett a prímási palota melletti utcaközben és a Bécsikapu-téren saját költségén másik két közkutat épít és hogy az országházbeli nagy termet a hozzátartozó mellékhelyiségekkel együtt — amennyiben azokra szüksége nem lesz — esetről-esetre Buda városának ^W 17. A budai várbeli országház és helytartótanácsi épület helyszínrajza 1823-ból. 18. A budai várbeli országház és kormányhatósági székház helyszínrajza az 1850-es évekből. a rendelkezésére bocsátja farsangi mulatságok rendezésére. A város a kincstártól megszerzendő engedély tartamára e termeket ingyen vagy pénzért másnak is átengedheti, de az esetleges károkért tartozik a kincstárt kártalanítani. Viszont akár farsangi bálokra, akár más nyilvános célra