Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Paulinyi Oszkár: A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története : adalék Buda topográfiájához 16-61
48 PAUI,INYI OSZKÁR a termet a kincstár is szabadon használhatja, anélkül, hogy e használat fejében a város a kincstárral szemben bárminő követelést támaszthatna. 188 ) Miután a fenti egyességgel a telek kérdése a kincstárra nézve megnyugtató megoldást nyert és a tervezett építkezéseknek eredetileg 423.000 frtban előirányzott költségeire az 1870. évi állami költségvetés keretében a pénzügyi tárca terhére 400.000 frt-t beállítottak, az építkezés az 1870. év folyamán a volt ferences rendház keleti szárnyának lebontásával és az Országház-utcai háromemeletes épületszárny építésével megindult. Az építkezési munkálatokat Hofhauser I^ajos építőmesternek adták ki s azok művezetésével a tervező építészeket, ellenőrzésével pedig Jeney Henrik főmérnököt bízták meg. 189 ) 1872-re mind az Országház-utcai háromemeletes épület, mind pedig az Uri-utcai kétemeletes toldalékszárny elkészült. 190 ) Az eredeti építkezési programm további részeinek megvalósítása azonban súlyos akadályokba ütközött. A részletes költségvetésnek az általános előirányzat és a vállalkozókkal szemben kikötött egységárak alapján történt kidolgozása után kitűnt ugyanis, hogy a tervbevett munkálatok valóságos költségei az eredeti előirányzatot tetemesen felülmúlják. Az általános költségelőirányzat 423.225 frtnyi végösszegével szemben ugyanis a részletes költségvetés 839.272 frtra rúgott. 191 ) Azonkívül mihamar kitűnt, hogy az érdekelt minisztériumok sem találnának a részükre kijelölt helyiségekben kielégítő elhelyezést. Utóbbi nehézséget a helyszükséglet megállapításánál tanúsított fogyatékos körültekintés mellett főképen a képviselőház 1871 január 26-án hozott 2088 számú határozata okozta. E határozat utasította a kormányt, hogy a Bécsből leszállítandó magyar és erdélyi kancelláriai levéltárakat, a kincstári levéltárat, a helytartótanács levéltárát, valamint az erdélyi kormányszékek levéltárait egy egyetemes levéltári intézet, a felállítandó Országos L,evéltár kebelében egyesítse s azokat a Budán épülő »országháziban helyezze el. A levéltárak e tervezett összpontosítása a levéltári célokra igénylendő helyiségek számát a hivatali szükséglet rovására tetemesen megduzzasztotta s az egész elhelyezési tervet felborította. 192 ) Hogy a megnövekedett helyszükségletet valamikép kielégíthessék, a közlekedési és közmunkaügyi minisztérium által 1871 január 28-ra egybehívott miniszterközi bizottság azt a javaslatot terjesztette elő, hogy az eredeti programm kibővítésével az Uri-utcai, eredetileg kétemeletesnek szánt szárnyat is háromemeletessé építsék ki. E kibővített építkezési terv megvalósítása esetén az Országos Levéltár kapta volna a volt klarisszarendház északi udvari szárnyának nagyobb részét és az Országház-utcai új háromemeletes épület alagsorát. A belügyminisztériumnak jutott volna az Országház-utcai új épület csatlakozó udvari szárnyakkal, míg az Uriutcai épületeknek a helyőrségi templomtól a volt klarissza-templomig terjedő részét a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, többi részét pedig a kisebbik országházi teremhez csatlakozó helyiségek egy részével együtt a honvédelmi minisztérium foglalta volna el. A horvát minisztérium számára megmaradt volna az eredetileg kijelölt kisebbik országháza. A kibővített építkezési terv költségeit a miniszterközi bizottság 1,082.000 frt 78 kr.-ban irányozta elő. 193 ) A pénzügyminiszter azonban az eredetileg előirányzott költségvetési keret minden további felemelésétől
