Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Paulinyi Oszkár: A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története : adalék Buda topográfiájához 16-61
46 PAUUNYI OSZKÁR munkálatokkal megbízott közlekedés- és közmunkaügyi minisztérium Kauser és Frey építészeket szólította föl a szükséges tervek kidolgozására. A tervező építészek a minisztériumok helyszükségletét a telektömb szabadon álló utcavonalainak beépítésével és egy emeletráépítéssel vélték kielégíthetni. 184 ) A két új szárny közül a nagyobbik, háromemeletesnek tervezett épületet a teleknek az Országház-utcai oldalára helyezték a helyőrségi templom és a régi budai országháza épülete közé, a másodikat pedig az Uri-utcai oldalra a teleknek a helyőrségi templom és az 1823—24ben épült szárny által határolt vonalára. Ezzel szemben az egykori ferences rendház két párhuzamos udvari szárnya közül az Országház-utca felé eső keleti szárnyát lebontásra ítélték, miután ez beleesett a tervezett új Országház-utcai szárny vonalába. Végül egy újabb emelettel lett volna bővítendő az ú. n. kis országháznak Országház-utcai épülete (a mai Országház-utca 26. számú épület). Az így kiépített »Országház« a tervező építészek elgondolása szerint négy minisztérium elhelyezésére szolgált volna. Az új háromemeletes épületet a csatlakozó udvari épületekkel (a ferences rendház megmaradt két szárnyával) a belügyminisztériumnak, a régi országházát — a termek érintetlenül hagyása mellett — a honvédelmi minisztériumnak, a kis országházat a horvát minisztériumnak, az Uri-utcai épületszárnyakat pedig a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak szánták. Az egykori klarissza-zárda udvari szárnyában a levéltárak nyertek volna elhelyezést. 18 5 ) A tervek a közlekedés- és közmunkaügyi miniszter által egybehívott miniszterközi bizottság elé kerültek. Miután az érdekelt minisztériumok kiküldöttei a tervbevett építkezések ellen semmi lényeges kifogást nem emeltek és úgy találták, hogy a bemutatott tervek kivitele esetén az egyes minisztériumok helyszükséglete ki lesz elégíthető, a miniszterközi bizottság 1869 május 9-i ülésében az építkezés haladéktalan megkezdése mellett foglalt állást. Ugyanakkor elhatározta a bizottság, hogy az építkezési munkálatokat részletes költségvetés hiányában az ennek pótlására megállapítandó egységárak alapján alkuegyezményi tárgyalás útján adják ki s arra a legjobb hírű és egyben legmegbízhatóbb budapesti építőmestereket : Wechselmann Jánost, Diescher Józsefet, Wagner Jánost, esetleg Hofhauser Lajost és Knabe Ignácot hívják meg. Az építkezési munkálatok művezetésére a bizottság a tervező építészeket hozta javaslatba, akik mellé a bontási és építkezési munkálatok számszerű ellenőrzésére a közmunkaügyi minisztérium egyik mérnöke volna kirendelendő. 186 ) Mielőtt azonban az építkezéshez fogtak volna, annak útjából egyelőre nem látott akadályt kellett még elhárítani. Buda városa ugyanis neszét vévén az államkincstár építkezési terveinek, váratlanul igényt támasztott az Országház-utca felől beépítetlenül állott területre, mint közterületre. Tudjuk, hogy az Uri- és Országház-utcák által határolt telektömbnek az egykori klarissza-zárda épületétől a volt ferences rendház épületéig, illetőleg a mai helyőrségi templomig terjedő része — egy a klarisszák temploma s rendháza felől hagyott keskeny keresztutca leszámításával — teljes egészében a ferences rendház tartozéka volt s a rendház feloszlatása után azzal együtt a vallásalap, majd pedig a kincstár tulajdonába ment át. Az egész telket eredetileg körfal zárta körül, amelyet azonban a XVIII.
