Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Paulinyi Oszkár: A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története : adalék Buda topográfiájához 16-61
A M. KIR. BELÜGYMINISZTÉRIUM BUDAI VÁRBELI SZÉKHAZÁNAK TÖRTÉNETE 41 döntése alapján már 1790-ben elrendelte s az anyaintézmény sorsában osztozott a mellette szervezett központi levéltár is. 141 ) A következő esztendőben a kúria is elhagyta a II. József által kijelölt budai székházát, miután az új uralkodó a rendek kívánságára hozzájárult ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás legfőbb fóruma ismét Pestre helyeztessék vissza és ezt az 1790/91. évi országgyűlés törvényhozásilag is kimondotta. 142 ) A megürült épületek további felhasználásáról egyelőre nem történt végleges intézkedés. A volt ferencrendi templom az 1790. évi országgyűlés alkalmából előbb a lovaggáütés," majd meg egyenesen a koronázás színhelyéül volt kiszemelve. 143 ) A hitlevél és a rendek által további alkotmánybiztosítékul kívánt koronázás előtti törvénycikkek tárgyalásai azonban annyira elhúzódtak, hogy a koronázás késő őszre tolódott el és az országgyűlésnek időközben történt áthelyezése folytán végül is Pozsonyban zajlott le. 144 ) Budán folyt le ellenben az 1792. évi koronázás, és ez alkalommal a volt ferencrendi templom szolgált annak színhelyéül. 145 ) 1796-ban az uralkodó véglegesen döntött a templom további sorsáról, amikor is azt a budai polgárság kérelmére visszaadta eredeti egyházi rendeltetésének. 146 ) Bzzel a templom története végleg különvált a továbbra is kincstári tulajdonban maradt s világi célokat szolgáló rendház történetétől. A ferences rendház épülete a provinciális tábla föloszlatása után közel egy esztendeig üresen állott, míg végül 1791 januárjában a budai főhadparancsnokság foglalta el az épületet. Utóbbi eladdig a királyi palotában volt elhelyezve, itteni helyiségeit azonban kénytelen volt az új nádor és királyi helytartó, Sándor Lipót főherceg udvartartása részére átengedni. 147 ) A főhadparancsnokság csak néhány rövid évig lakta a ferences rendház épületét. 1794-ben a helytartótanács és a visszaállított kamara hivatalainak elkülönítésével kapcsolatban az ismét gazdát cserélt. A helytartótanács és a magyar udv. kamara egyesítése (1785) óta a helytartótanács az eredetileg a kamara székházául kijelölt volt jezsuitarendházban (a mai régi pénzügyminisztérium) volt elhelyezve. A magyar udv. kamarának 1791-ben történt visszaállítása után azonban ismét szükségessé vált, hogy a két kormányszék mindegyike megfelelő hajlékot kapjon. 148 ) A kérdés megoldása nem volt könnyű. Választék épületekben nem igen volt. A helytartótanács számára eredetileg kijelölt épület, a jezsuiták egykori konviktusa, a két kormányszék egyesítése óta a hivatalelnök természetbeni lakásául szolgált s az idő szerint gróf Zichy Károly országbíró lakta. 149 ) A királyi kúria üresen álló épülete — a volt klarisszarendház Uri-utca felé eső része — volt úgyszólván az egyedüli épület, amelyben a két kormányszékhez fogható hivatali apparátus úgyahogy elhelyezhető lett volna. Sőt magában még az sem volt elegendő a két kormányszék bármelyikének befogadására. 150 ) Viszont számottevőbb építkezésről, a meglévő épület bővítéséről a háborús állapotra való tekintettel szó sem lehetett. 151 ) Ily körülmények közt érthető, hogy mindkét kormányszék idegenkedett a kamarai épülettel szemben szűkösebb elhelyezkedési lehetőségeket hozó költözéstől s az előzetes tárgyalások során a kúria épületét lehetőleg a másiknak igyekezett juttatni. 152 )
