Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Paulinyi Oszkár: A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története : adalék Buda topográfiájához 16-61
42 PAUIylNYI OSZKÁR 16. A budai várbeli országház és helytartótanácsi épület helyszínrajza 1805-ből. A döntés végül is hosszadalmas tárgyalások után úgy szólt, hogy a kamara kapta meg a volt szemináriumi s konviktuális 153 ) épületet, a helytartótanács pedig a kúria volt székházát s ehhez még a ferencesek volt rendházát is, míg a főhadparancsnokság a volt karmelita kolostorba költözött. 154 ) Uj székházában a helytartótanács a következőkép helyezkedett el : A kúriai épület földszintjére került a regisztratúra négy tanácsosi irodával ; azonkívül lakásokat is rendeztek itt be a hivatali szolgaszemélyzet számára. Az első emeleten volt a tanácsterem egy másik, bizottsági ülésekre szánt kisebb teremmel együtt, továbbá két tanácsosi iroda, valamint az iktató és kiadó helyiségei. A második emelet nem minden tekintetben kielégítő helyiségei új közfalak vonásával 11 tanácsosi irodának lettek volna átalakítandók. S ugyanitt nyertek elhelyezést a kir. biztosoktól, főispánoktól származó iratok és a volt horvát helytartótanács régi regisztratúrája. A ferences rendház épületébe a számvevőség és az alapítványi főpénztár került. 155 ) Az utóbbi épület valóságos birtokbavétele azonban némi halasztást szenvedett az időközben leleplezett Martinovics-összeesküvés következtében, amelynek letartóztatott résztvevőit, illetőleg elítéltjeit 1795 júliusáig itt tartották fogva. 156 ) A helytartótanács beköltözésével mind a klarissza-zárda, mind pedig a ferences rendház rendeltetése állandósult. Ettől az időponttól kezdve egészen napjainkig ez épületek — az országháza kivételével — megszakítás nélkül a politikai kormányzat központi szerveinek székházául szolgáltak. 1805-ben a Marczibányi-féle alapítvánnyal kapcsolatban fölmerült ugyan annak a terve, hogy a ferences rendház épületét engedjék át az alapítandó irgalmas konvent részére, az alapító kívánsága azonban nem volt teljesíthető, mivel az itt elhelyezett hivatalok részére más megfelelő épület nem állott rendelkezésre. 157 ) A közigazgatásnak a XVIII. század óta rohamosan növekedő ügyforgalma s irattömegei következtében a helytartótanácsnak 1794-ben kijelölt otthona alig két évtized multán már szűknek bizonyult. Az irodahelyiségekből egyre többet kellett átengedni az irattár és a kezelőhivatalok irattömegeinek elhelyezésére. Olyannyira, hogy 1810 táján már azt is kénytelenek voltak a helytartótanácsnál eltűrni, hogy a tanácsnokokhoz beosztott irodai segédszemélyzet a saját lakásán végezze írásbeli munkáit. Az egyre nagyobb méreteket öltő helyhiány végül is 1817-ben arra indította a nádort, hogy az uralkodónak javaslatot tegyen a helytartótanács épületének kibővítésére. 158 ) Az államháztartás zilált pénzügyi viszonyai miatt a nádor javaslata egyelőre nem talált meghallgatásra. 159 ) Ismételt közbelépésére csak öt esztendővel utóbb engedélyezte az uralkodó az építkezést, amelynek 31.300 frtra rúgó költségeit az 1823. és 1824. évekre kellett elosztani. 160 ) Az országos építkezési főigazgatóság tervei 161 ) szerint egyszerű kivitelben, de a kor jellegzetes neoklasszikus ízlésében
