Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)

Paulinyi Oszkár: A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története : adalék Buda topográfiájához 16-61

20 PAUUNYI OSZKÁR méreteit meghaladó építkezéseket vont maga után ; a vallásos kultuszban természetszerűen benne rejlő hajlam a monumentalitás iránt pedig, ha másutt nem, legalább is az egyes rendházak templomainál teret nyújtott a -díszesebb építőművészeti megoldásoknak is. Ha tehát a szerzetesrendek megtelepedése egy-egy város falain belül általában hozzájárult a városkép architektonikus tagoltságának és díszének emeléséhez, annál inkább így volt ez Buda várbeli részénél, hol a Várhegynek szűk és magaslati fekvésénél fogva kiemelkedő területén fokozott élességgel váltak ki a városkép körvonalaiból az egyházi építkezések magasbaívelő templomai. A szerzetesrendeket valóban ott találjuk Budán is mindjárt az első telepesek sorában. 1696-ban ott vannak már a ferencesek, a jezsuiták és a karmeliták a mai helyőrségi, illetőleg a mai koronázó templom és az egykori Vízivárosi kapu szomszédságában elterülő ama kiterjedt telekkomplexumok birtokában, amelyeken a XVIII. század első felében rendházaik fölépültek. Nem sokkal utóbb, a XVIII. század első évtizedében megjelennek a Klára-szűzek is, mint a karmelitáktól átvett két Uri-utcai telek birtokosai.

9

) Az egyházi rendek letelepedése számunkra annál is inkább bír jelentőséggel, mert két egyházi rend, nevezetesen a ferencesek és a klarisszák kezén alakul ki a XVIII. század folyamán az a két terjedelmes ingatlantömb, amelyeknek ma már egybeolvadt egészén a belügyminisztérium székháza áll. * * * A budai várhegy topográfiai állapotát az 1686. évi ostrom, helyesebben a vár visszavívása idejéből az a térkép mutatja, amelyet gr. Rabattá, az ostromló sereghez kirendelt császári vezérhadbiztos vétetett föl 1687 januárjában.

10

) A Rabatta-féle fölvétel az Uri- és Országház-utcák határolta telektömb északi, a mai Dárda-utca és Kapisztrán-tér közé eső térfelének topográfiai állapotáról a következő képet nyújtja i

11

) A telektömbnek a várhegy északi erődítményeire néző részét a török Budának az ostromban leégett egyetlen keresztény temploma

12

) foglalja el a hozzátartozó terjedelmes telekkel. Utóbbi a két utca által határolt telektömböt teljes szélességében elfoglalta s a templom északi oldalán magába zárta a mai Kapisztrán-tér egy részét is. A templomtelek déli oldalát egy ma már nem létező keresztutca határolta, amely a mai Országházutcából körülbelül a mai Kard-utca torkolatával átellenben rézsút indulva ki, közepe táján mintegy 10—12 ölnyi kiszögelléssel észak felé hajlott s így futott ki az Uri-utcára. A telektömbnek a keresztutcán túl csatlakozó részén magáningatlanok állottak. Rabattá fölvétele itt a következő, a mai Dárda-utcával azonos keresztutcáig összesen 28 különböző kiterjedésű telket tüntet föl, amelyek közül kettő (a 144. és 145. számú) a templomtelket határoló rézsútos keresztutcából nyílott s egyikük ez utca vonalán kinyúlt egészen az Uri-utcáig. Bz utóbbi telekhez csatlakozva az Uri-utca vonalát 13 telek (59—71. sz.) foglalta el egy láb híján 107 ölnyi együttes homlokvonallal. Az Országház-utca vonalán ugyancsak 13 telket találunk, amelyek homlokvonala összesen 98 öl és 2 lábat tett ki. A templomtelket Rabattá fölvétele már a ferencesekének mondja.