Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Paulinyi Oszkár: A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története : adalék Buda topográfiájához 16-61
A M. KIR. BEI/ÜGYMINISZTÉRIUM BUDAI VÁRBELI SZÉKHÁZÁNAK TÖRTÉNETE 21 A török Buda topográfiai viszonyait, amint azokat Rabattá fölvétele rögzítette számunkra, a zsúfoltság, a telkek elaprózódása jellemzi. 13 ) Az újjáépítés e tekintetben már kezdetben elég szembeszökő rendezéssel indul meg. A sok apró, helyenként mindössze 3—5 ölnyi szélességű telek nagy részét az új telekkiosztás során összevonják, úgyhogy az 1696. évi telekkönyvi fölvétel a Rabatta-féle fölvétel 388 telkével szemben már csak 290 telket mutat föl ugyanazon a területen. Nem hagyta érintetlenül e rendezés a bennünket közelebbről érdeklő telektömböt sem. 14 ) A telektömb északi oldalán a várfalak felé tágas szabad tér keletkezett. A vár megvívása után ugyanis a várparancsnokság az északi oldalán állott harmadik, legbelsőbb falat, mely amúgy is össze volt töretve, lerontatta. 15 ) De eltűnt az e harmadik falon belül elterülő széles beépítetlen telek 16 ) kőkerítése 17 ) is. Ezt az ostromló ütegek rombadöntötték, 18 ) de Rabattá térképe nyilván a romok alapján még föltünteti. Hz elhordott falművek helyett az északi erődítmények második falán belül csak egy ágyúállásnak szánt földtöltés létesült 19 ) s a terület nagyobb része szabad tér maradt. A döntő rohamnál ez a terület volt az északi nagy rondellát és csatlakozó erődműveit ostromló császári csapatok betörési pontja s ennek emléke él tovább e térnek XVIII. századi »Auf der kaiserlichen Prêche«, »Kaiserliehe Prêche« (Császár-rés) 20 ) elnevezésében. A tér egy részét az első években átmenetileg a szomszédban megtelepedett ferencesek használták kert gyanánt. 21 ) Az időközben a ferencesek tulajdonába átment templomtelek (az 1696. évi fölvétel 57-es telke) kiterjedése a várfalak felé eső oldalán nem változott. A déli oldalon azonban a templomtelekhez csatolták a Rabattaféle 144., 145. és az Uri-utcára nyíló 59-es telek területét is, aminek következtében megváltozott a templomtelket dél felől határoló keresztutca vonala is. A korábban meglehetősen erős töréssel északnak fordult utcaköz most ugyanis az Uri-utca felőli részében enyhe délnyugati elhajlással a templomtelekhez átcsatolt telkek déli oldalán vezetett ki az Uri-utcára. 22 ) A telektömb további részét a mai Dárda-utcáig az Uri-utca vonalán tíz telek közt osztották föl (58—67. számú telkek) a Rabatta-féle állapottól eltérő méretezéssel. Új telket hasítottak ki a Dárda-utca vonalán is az Uri-utcai saroktelek végéből, míg az Országház-utca vonalán a korábbi 13 telek helyett 12 telket (111—122. sz. telkek) mértek ki. A telektömböt határoló szabad közterületek ekkor a következő neveken szerepelnek : Kapisztrán-tér Császár-rés (Kaiserliche Prêche). Uri-utca Uri-utca. Dárda-utca Klastrom-utca. ,...,.., ... . Országház-utca a templomtelek déli oldalát határoló keresztutcáig terjedő részében : Sütő-utca. — További folytatásában a térig : Ferencesek-tere, később Ferences-utca. A templomtelek déli oldalát határoló, utóbb a Ferences rendház fölépítésével megszűnt rézsútos keresztutca pedig a »Ferences-köz« néven volt ismeretes.
