Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Paulinyi Oszkár: A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története : adalék Buda topográfiájához 16-61
A M'. KIR. BELÜGYMINISZTÉRIUM BUDAI VÁRBELI SZÉKHÁZÁNAK TÖRTÉNETE 1& Koháry István. Az ostrom tűzharcától csak helyenként szenvedve, a várbeli városrész mondhatni egészében áldozatul esett a szabad prédát nyert hadak gondatlanságából a keresztény uralom első éjjelén támadt tűzvésznek. 6 ) A nyugati keresztény kultúrközösségbe visszakerült Buda újjászületésének a kezdet kezdeteivel, a város fölépítésével kellett megindulnia. Az új kolonizációnak ez az első fejezete nehezen lendült neki. Az első évtized multán még alig találunk Budán számottevőbb új építkezést. A 290 várbeli ház 12%%-a, számszerint .36, még teljesen lakhatatlan állapotban hever s a többi telken is csak a tűzvésztúlélte, úgyahogy helyreállított épületrészek állanak. Ami kevés új épülettel találkozunk, z a kincstár nevéhez fűződik. 6 ) A városfejlődés egyik legszámottevőbb tényezője, a pezsgőbb gazdasági élet összpontosulásának lehetősége a kedvező földrajzi fekvésnél fogva megmaradt az új viszonyok között is Buda számára, de hatását egyelőre a felszabadító háború éveiben, majd a kuruc szabadságharc zavarai közepette csak igen szerény mértékben éreztette. Az 1696. évi telekkönyvi fölvétel adatain indulva a 254 annyira, amennyire lakható állapotban levő ház tulajdonosainak 56-3%-a (143) a polgári elemhez tartozik. Legnagyobb részük iparos és pedig szinte kivétel nélkül a legáltalánosabb, jobbára csak a közvetlen helyi szükséglet számára dolgozó kézműves foglalkozások képviselője : pék, mészáros, varga, szabó, asztalos, kőműves és egy-két takács, meg mézeskalácsos. Számszerint 82 ház tulajdonosa kerül ki az ő soraikból (figyelmen kívül hagyva azt a 38 személyt, akik nevük után ítélve ugyancsak a polgári elemhez sorolhatók, de foglalkozásuk közelebbről ismeretlen). Ezzel szemben a város gazdasági vérkeringésének fokozottabb intenzitását és a nagyobbmérvű polgári vagyonosodás forrását jelentő kereskedelem még meglehetős szerény kereteket mutat. A kereskedők száma még a foglalkozása szerint közelebbről nem ismert öt városi tanácstag hozzászámításával is mindössze 12 s közülük is három idegenben — Komáromban és Bécsben — székel. Az utóbb kétségkívül hathatósabban is érvényesülő gazdasági tényező mellett ekkor, kezdetben, még inkább a kormányzati apparátus áll előtérben. Az erődített hely jellegével járó nagyobb számú helyőrség, 7 ) az erődítmények helyreállításánál alkalmazott munkássereg 8 ) és a mihamar berendezkedő polgári igazgatás voltak elsősorban azok a tényezők, amelyek lüktetőbb keringést hoztak az újjá telepedő Buda életébe. Jelentőségük valamelyest a fentidézett telekkönyvi fölvétel adataiban is tükröződik. A nem is másfélszáz házzal képviselt polgári elemmel szemben 62 ház tulajdonosa kerül ki a katonai személyek és a kincstári alkalmazottak sorából. A homloktérben álló két tényező, a gazdasági és a kormányzati mellett, amelyek Buda városfejlődésének tulajdonképeni, szélesebb alapjait képezik, hol szembeszökőbb, hol szerényebb hatással közrejátszanak még más erők is Buda újjászületésében. A városkép architektonikus alakulása szempontjából különös figyelmet érdemelnek közülük az egyházi intézmények, elsősorban a szerzetesrendek. A rendtagok együttélésével járó fokozottabb helyszükséglet nagyobb szabású, az átlagos polgári házak 4»
