Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Ungár László: Az 1845-47. évi felvidéki éhínséggel kapcsolatos intézkedések Pesten és Budán 170-179
176 UNGÁR IÁSZI/) ára miatt a közönség háromszor több húst fogyasztott, mint eddig. A szükséges mennyiséget rendőri vizsgálattal biztosította : a készletek gyűjtése a nyári 6 hónapban 3, a téli 6 hónapban 4 hétre volt kötelező. A biztosok hetenkint tartottak vizsgálatot a mészárosoknál, akik a hatósági húsárakat igen alacsonynak tartották, mert a marha árát a bécsi és pozsonyi mészárosok vásárlásai nagyon felhajtották. 17 ) A fentemlített intézkedések azonban nem bizonyultak kielégítőnek. A gabonaneműek ára az ellenőrzés mellett is napról-napra emelkedett, főleg a Moson megyéből érkező hírek hallatára; ott ugyanis 1847 május elején a külföldiek nagyobb mennyiségű gabonát vásároltak. Az Alföldről a Dunán való felfelé szállítás, a magas vízállás következtében, mind nehezebbé vált; a gabona ára pesti mérőként 24—25 forintra emelkedett. A helytartótanács 1847 június 1-én a rendkívüli viszonyokra való tekintettel elrendelte, hogy a város nagyobb mennyiségű gabonát vásároljon, azt tüstént megőrlesse, a lisztet vagy az abból sütendő kenyeret lehetőleg olcsón árusíttassa, mert csak így lesz elérhető, hogy a gabona és kenyér ára csökkenjen. Kzzel a rendelkezéssel egyidejűleg az 1846-ban életbeléptetett élelmezési rendszabályokat továbbra is fenntartatta. A királyi biztost pedig a két város közbiztonságának felügyeletével is megbízta. B rendkívüli intézkedés szükségét az a körülmény indokolta, hogy ismeretlenek kézzel írott cédulákkal szórták tele a várost, a gabonakereskedők és a »velük szövetkező« városkapitány ellen bujtogatva. A királyi biztos a bizottsággal együtt működését azonnal megkezdte s már június 11-én öt helyen, a bel- és külvárosokban megindult a hatósági kenyérárusítás. A kenyeret fontonként I214 váltókrajcárért árulták, míg a rendes piaciára 15—18 krajcár volt. A városi sütésből naponta többezer, némelykor 6000 kenyér is elkelt : a piaci kenyérsütők a verseny következtében áraikkal lejjebb mentek, mire a bizottság ennek arányában 45, utóbb 40, végre 36 krajcárra csökkentette a 4 fontos kenyér árát. Emellett lisztet és gabonát árusított mindaddig, míg az élelmezési viszonyok kedvezőbbek nem lettek és az aratás befejeztével meg nem szilárdultak. A bizottság kéthónapi működése alatt 63 ülést tartott. Az üléseken szerkesztett jegyzőkönyveit a királyi biztos elé terjesztette, aki a helytartótanácsnak rövid jelentésekben számolt be a végzett munkáról. A bizottság rendelkezésére állott a báró Podmaniczky Jánostól megvásárolt 2133 pesti mérő gabona, melyet annak idején a tanács a szűkölködők között ingyen akart szétosztani. De ez a mennyiség korántsem volt elegendő nagyobb arányú kenyérsütés lebonyolítására, ezért hat pesti gabonakereskedőtől még 5005 mérő gabonát vásároltak. 18 ) Hogy minél gyorsabban forgalomba hozhassák az említett gabonamennyiséget, a helybeli molnárokkal és pékekkel oly megegyezést kötöttek, miszerint a molnároknak egy 15 pesti mérőből álló őrlet után molnárbér fejében, a szegények részére szánt gabona után (Podmaniczkyféle gabona) 10 váltóforintot, a versenyre szánt egyéb gabonáért 15 váltóforintot fizetnek. A molnárok a gabonát a városi raktárból saját költségükön vitették el, a lisztet pedig díjmentesen szállították a sütőházakhoz. A sütőmesterek sütésért (só és egyéb kellékekkel együtt) minden mázsa liszt után 1 frt 15 kr.-t kaptak, valamint 3 kr.-t minden mérő után, napszámmegtérítés címén. A vásárolt gabonából lett 5414 q tiszta kenyérliszt,
