Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Ungár László: Az 1845-47. évi felvidéki éhínséggel kapcsolatos intézkedések Pesten és Budán 170-179
AZ 1845—47. ÉVI FELVIDÉKI ÉHÍNSÉGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK 175 gyógyszerészhez küldte vizsgálatra. A fogyasztásra kerülő hússzükséglet biztosítására az aprómarha vágatási és árulási díját és a helypénz fizetését megszüntette és elrendelte a juh-, ürü-, borjú- és sertéshús, valamint a zsír szabad árusítását. A városkapitánnyal az élő- és vágottjószág mennyiségéről, (sertés, marha stb.) hetenkint részletes jelentést készíttetett, így biztosította a fogyasztók szükségletét, állandó készletekkel pedig az árak nagyobb ingadozását is el tudta hárítani. A polgármester elnöklete alatt működő, szegény-intézetekre ügyelő bizottság mellett, a váröskapitány vezetésével az elővásárlások megakadályozására és a hatósági árak betartására egy felügyelőbizottság alakult. Ugyanis a hetivásárokra feljövő, terményeiket szekereiken áruló vidékieket a kereskedők kora hajnalban felkeresték és a szabott árakon felül ígértek áruikért, ezáltal felverték a gabona árát. A spekulánsok sokszor nem vásároltak, mire a termelő a magas árhoz ragaszkodva, nem tudta áruját a vásáron értékesíteni, annak egy része a vásár végeztével kocsiján maradt. Ilyenkor munkába lépett az üzérkedő s alacsony áron összevásárolta az élelmiszereket. Ezeket a »visszaéléseket« volt hivatva a bizottság megakadályozni oly módon, hogy ellenőröket állított a hatvani és kecskeméti kapuhoz, a dunai rakodókhoz, hogy az üzérkedőket elriassza. A netalán így vásárolt terményeket elkobozták— a vásárlót megbotozták. Ezt a két külön bizottságot, melynek tagjai ugyanazok a személyek voltak, 1847 június 1-én a helytartótanács által új királyi biztosként kiküldött Almásy Móric gróf, a magyar királyi udvari kincstár alelnöke, az intézkedés egységének biztosítására egybevonta, a 27 tagból álló, drágaság enyhítésére és az élelmezésre alakított bizottság élére Rottenbiller Lipót alpolgármestert állította. A városkapitány, Szekrényessy Hndre, mint a bizottság rendelkezéseinek legfőbb végrehajtója, minden ülésen résztvett és közegeivel annak határozatait foganatosította. A drágaság enyhítésére alakult bizottság a királyi biztossal, a helytartótanács utasítására az élelmezés ügyében olyan intézkedéseket hozott, melyekre helyhatóságilag fel volt jogosítva, valamint ebben a tárgyban 1846-ban életbeléptetett intézkedéseket és rendszabályokat továbbra is fenntartotta. A bizottság első intézkedése az elővásárlási tilalom hathatós keresztülvitelére és kiterjesztésére irányult. A tilalmat kiterjesztette a búzára, rozsra, árpára, zabra, kukoricára, babra, borsóra, lencsére, burgonyára, zöldségre, gyümölcsre, baromfira, tojásra, lisztre, halra, sertéshúsra, szalonnára és zsírra. A kofák és egyéb viszonteladók csak a keddi és pénteki napon délelőtt 11 órától estig vásárolhattak, míg a szatócsok és gabonakereskedők ugyanazokon a napokon délelőtt 10 órától estig. Ha gabonás hajók érkeztek, három napig csak a közönség vásárolhatott, utánuk pedig a kereskedők. Az elővásárlási tilalmat végül a kenyérre is kiterjesztették, amelyet soroksáriak, ercsíbeliek, ráckeveiek és csepeliek hoztak piacra. Pest megye felszólítására, hogy a limitációt töröljék el, a liszt szabad forgalmát állítsák vissza, a tanács a bizottság javaslatára elutasító választ adott, úgyszintén arra a kérésre is, hogy az 1845-ben alakított vegyesbizottságot ismét hívják egybe. 16 ) A bizottság másik intézkedése a hússzükséglet biztosítása volt, mert a húsfogyasztás nagymértékben emelkedett. A limitált és alacsony árak mellett, egyéb élelmiszerek aránytalanul nagyobb
