Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Ungár László: Az 1845-47. évi felvidéki éhínséggel kapcsolatos intézkedések Pesten és Budán 170-179
174 UNGAR IÁSZI/5 építésnél, utcatisztításnál dolgozott. A szükségmunkásokat a város élelmezte s a bérükből a kiosztott élelmiszer árát levonva, a fennmaradt összeget csak akkor adta ki, ha az idegen munkás a várost elhagyta. De még így is az ország minden vidékéről összeverődött nagyszámú nyomorgó töltötte meg az irgalmasok és az apácák kórházát. A válság a város adózó polgárait is nehéz helyzetbe hozta ; az esztergomi érseknek járó 5500 forint összegű hegyvámot és tizedet nem tudták megfizetni, mire a tanács a viszonyokra való tekintettel a szegényebbsorsú adózóktól a közadőt egyelőre nem hajtotta be. 12 ) Az élelmiszerek — liszt, hús, zsír, vaj, tej, kenyér stb. — és tűzifa árának ugrásszerű emelkedése folytán a szegények a megcsappant kereseti lehetőségek mellett alig tudtak egy-egy hétre néhány garas ára lisztet, sót, zsírt vásárolni. Hogy ezen közszükségleti cikkekből kellő mennyiség álljon a közönség rendelkezésére és nehogy a spekuláció az árakat felverhesse, a helytartótanács rendeletére bizottság alakult az élelmiszerek kellő menynyiségének biztosítására. A két fővárosban 1845 végén egy-egy bizottság összeiratta a liszt- és tűzifakészletet, javaslatot tett a tüzelő árának csökkentésére és nagyobb mennyiségű gabona vásárlására, de ez utóbbit, a nagy kiadástól félve, a választópolgárság nem helyeselte. Elrendelte a pékek ellenőrzését, mert a kenyér és sütemények hatósági árát ugyan betartották, de súlyát és minőségét rontották. A helytartótanács helyeselte a javaslatokat és életbeléptetésükre utasította a várost, egyben Szent-Iványi Vincét Pestre királyi biztosnak nevezte ki. A királyi biztos árkormánybiztosi teendők végrehajtására kapott megbízást és felhatalmazást. A drágaság enyhítésére a közszükségleti cikkek terén fokozottabb ellenőrzést foganatosított. A pékeknél, szatócsoknál rajtaütésszerű vizsgálatokat tartatott s megtiltotta a burgonyából, gabonából való pálinkaégetést és keményítőkészítést. A tűzifa árát, mely a hosszú tél és a nyári folytonos esőzések miatt megáradt vizeken a szállítás nehézségei folytán ölenként 24 frt-ról 34-re emelkedett, úgy igyekezett csökkenteni, hogy a készleteket összeiratta, a kereskedőket kötelezte 9.000 öl fának meghatározott időben való szállítására, valamint állandó raktárontartására. Négy választópolgárral ellenőriztette a famennyiséget, az ölek teljességét, a hatóságilag előírt eladási árak betartását s ugyanakkor megtiltotta a téglaégetőkben való fatüzelést. 14 ) Hogy az élelmiszerek mérésénél történő visszaéléseknek elejét vegye, a mészárosoknál, henteseknél dolgozó székálló legények bérleveleit (munkakönyv) a városkapitánnyal láttamoztatta ; a főnököket alkalmazottaik bejelentésére kötelezte. A város több helyen hiteles mérleget állított fel, ahol a vásárolt húst és egyéb élelmiszereket bárki lemérhette ; csalás esetén a mestert 12 frtra büntette. A péksütemények ellenőrzésére minden pékmester köteles volt számot festetni címtáblájára, süteményeire pedig ugyanazon számot rányomni; ha ezt elmulasztotta, 12 írttal bírságolták. Súlyosan büntették azokat a pékeket, kik készítményeiket 20—25%-os haszonnal árusították, mert a hivatalos árszabás 6%-os hasznot állapított meg. 14 ) Hasonló módon ellenőriztette a szappanosokat, gyertyakészítőket stb. 15 ) Az élelmiszerhamisítók ellen kíméletlen szigorúsággal járt el. Életbeléptette a tej, tejföl, vaj, ecet stb. ellenőrzését, bizonyos mennyiséget a piacon lefoglaltatott és a főorvoshoz
