Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Kelényi B. Ottó: Buda és Pest városképe az idegen utazások irodalmában 137-169
166 KEINENYI B. OTTÓ nyező vidék ural. A palota fogadótermének ablakaiból nagyon kiterjedt láthatárt fedez fel és visszaemlékszik azokra a történeti eseményekre, amelyeknek e hely tanuja volt. Bz az a hely, amelynek romjain ma a Mária Terézia által épített és megszépített nagyszerű palota emelkedik. A palota körüli tér magas falai alatt jól beültetett sétahelyek, nyilvános és magánkertek láthatók, ahol a lakosok, ellentétben atyáikkal, békében élvezik a jólétet, amelyet a civilizáció és a hatalom állandósága juttatott nekik. Budán, bár kevésbbé élénk, az idegen mégis több szállodát és egy szép fürdőházat is észrevesz, amelyet most építettek a rakpart keleti részén. A fürdőház fölött fekvő hegyen a csodálatos fekvésű csillagvizsgálót is észreveszi. Megérkezve Pestre, szállodában szállt meg, ahol egy Ausztria szolgálatában álló De La Rue Du Can nevű katonatiszt fogadta őt, akit I,ederer gróf parancsnokló tábornok a királyi utas mellé szolgálattételre kirendelt. Chambord grófja nagyon méltányolta ezt a figyelmet és boldog volt, hogy közelében eggyel több francia tartózkodik. Megérkezésének másnapján fogadta a herceg a különféle fegyvernemek tábornokait, a helyőrség főbb tisztjeit és megállapodott velük az időben a katonai intézmények meglátogatására vonatkozólag. Négy nap állt rendelkezésükre, ami nagyon gyorsan elmúlt. A nádorné tudomást szerezve a herceg Pestre érkezéséről és nem akarván megvárni látogatását, udvarmesterét eléje küldte ebédre szóló meghívással. A nádor maga a pozsonyi diétán elnökölt, ahová Hermina főhercegnő, idősebb lánya is követte őt. Az útinapló jellemzi a nádor feleségét. A királyi hercegné sok méltóságot egyesít sok jósággal és királyi unokaöccsét olyan szeretettel fogadta, hogy azt nem tulajdoníthatta egyedül családi tulajdonságnak. Jellemzi a nádori család gyermekeit is : Brzsébet főhercegnőt különösen elragadó egyéniségnek mutatja, aki anyja nevelése mellett bizonyára egyesíteni fogja a lélek nemességét, a bájnak és szépségnek vonzóerejét egyaránt. A herceg látogatásai során megtekintette a nevezetesebb nyilvános intézményeket, a kórházakat, az invalidus-palotát és az újépületet, amelyről megj egyzi, hogy ilyen kiterjedésű épületet még sehol sem látott. Az épület célj a tüzérségi laktanya elhelyezése 4000 emberrel és megfelelő számú lóval. Az épület maga egy mérhetetlen nagy négyzetalakú kétemeletes épület, mely mind a négy oldalon teljesen ki van képezve ; ezen kívül minden szögletében egy négyszögletes szárnyépületet építettek, amelyeknek egyike tiszti lakásul szolgál. A szárnyépületek külső szögei bekerítő fallal vannak egymással összekötve, amelyhez a fészerek, istállók, raktárak és műhelyek háttal támaszkodnak. Egy lovaglóiskola és tüzérségi gyakorlatokra szánt fedett iskola foglalja el az épület északi sarka és a fal közötti üres térség egy részét. Amikor a herceg a kaszárnyába lépett, öt-hat csoport gyakorlatozott egyszerre. Ebből arra lehet következtetni, hogy a belső udvar területe legalább is negyvenezer négyzetméter. Maga a telep a Dunához közel fekszik, de eléggé emelkedett helyen ahhoz, hogy az áradásoktól védve legyen, amelyek az előző évben elöntötték és elpusztították a két város alacsony házait. Az újépületből való távozás után alkalma volt a hercegnek, hogy a sorozás egy különös fajtáját : a toborzást a gyakorlatban lássa. Egy