Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)

Kelényi B. Ottó: Buda és Pest városképe az idegen utazások irodalmában 137-169

BUDA ÉS PEST VÁROSKÉPE AZ IDEGEN UTAZÁSOK IRODALMÁBAN 165 amellyel a hitelező a grófot akarja megtisztelni. A gőzhajózás tulaj donképen legfőbb mozgatója egy Anrews nevű bécsi lakos volt, aki három éven keresztül befektetett tőkéjéből alig kapott valamit vissza és gyakran tette meg a dunai utat mindössze másodmagával, mert a vállalkozással szemben előítéletek állottak fenn. Két évvel ezelőtt azonban a zimonyi vásár alkalmával a kíváncsiak legyőzték gátlásaikat és egyszerre 300 ember szállt hajóra Pesten. Ettől kezdve a gróf, akinek eddig csak 50 font részvénye volt a vállalkozásban, jobban foglalkozott ezzel, több részvényt vett és azóta ez az ügy szinte vesszőparipája lett. Széchenyi működése felkeltette az osztrák kormány féltékenységét. A vállalat jóváhagyását Metternichtől és a császártól mégis úgy érte el, hogy a magyar diétával akarta megerősíttetni a társulatot, ha a kormányzat azt nem hagyná jóvá. Széchenyi több ízben volt Angliában, a gépekre, szállításukra vonatkozólag kötött itt megállapodásokat, most angol mérnököket alkalmaz az összes hajókon és az ő működésének köszönhető, hogy honfitársai közül ma már a különféle helyeken többen összeköttetésben állanak a vállalattal. Széchenyi rokonszenvez az angolokkal és bizonyos, ha egy angol Pestre utazik, udvariasan fogadják, meghívást kap a kaszinóba is, amelyet különben több angol és francia részvény segítségével hoztak létre. Elliot röviden megemlékezik még a magyar katona nemzeti viseletéről, az ország híres borairól, gyümölcseiről, szárnyasáról és vadjáról, de ételeiről az a véleménye, hogy idegenek számára nem mindig elviselhetők. Szól az itt is forgalomban levő osztrák pénzegységről, de megjegyzi, hogy sokkal előkelőbb a magyar aranytallér, amelynek értéke 9 és 10 shilling között váltakozik. A társadalmi osztályok részletesebb ismertetésével nem foglalkozik, de mindjárt Pestre való megérkezése után összefoglalja a magyar nemesről kialakult véleményét, amely szerint annak tekintete minden vonatkozásban a büszke függetlenségi szellemet, a politikai szenvedélyt és az osztrák kormányzat iránti gyűlöletet tükrözi vissza. Hazafias, mint a lengyel, nyilt, mint az angol, legdrágább neki hazája dicsősége és nem röstelli kimondani, hogy szégyen és dicstelenség Magyarország bekebelezése Ausztriába. * A francia trónörökös útinaplója szerint Pest nagyvárossá való alakulása, ami az utolsó húsz év fejlődésének eredménye, főként a főnemesség hazafias érzelmeinek köszönhető, amely nemzeti kötelességének tartotta, hogy téli lakása számára itt építsen magának palotát. A népesedés fejlődésének és gazdagodásának másik oka a kereskedelem virágzása és az ipar fejlődése. Pest szerinte éppúgy a nemesség, mint a kereskedő osztály városa, az igazi magyar főváros ; Buda pedig a közhivatalok városa és német jellegű. Fejlődése is lassú, húsz év alatt alig változott. A két város akkor lesz igazán egységes, ha a függőhíd megépül, mert a hivatalnokok egy része Pesten fog berendezkedni. A kormányzásnak is érdeke, hogy ne hanyagoljon el semmit, ami a két város közötti különbséget megszünteti, mert ez egyetlen eszköze a szétválasztó szellem eltüntetésének is. . Ideírja a főherceg nádor palotáját ; téres, jói elosztott és szép homlokzattal ellátott épületnek nevezi, amelyet a két város és a kör-