Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)

Kelényi B. Ottó: Buda és Pest városképe az idegen utazások irodalmában 137-169

BUDA ÉS PEST VÁROSKÉPE AZ IDEGEN UTAZÁSOK IRODALMÁBAN 163 hatásossá teszik az esti szürkületet. Alig hogy a hajó megérkezett, az éhes hordárok tömege rohanta meg az utasokat ; oly nagy volt a tolongás az utasok és a hordárok között, hogy a poggyászok elvesztésétől tartottak. Mintegy 160 utas érkezett ez alkalommal hajón. Buda nevéről az utazó úgy tudja, hogy az István király testvérétől ered, a német Ofen szó pedig a város melegforrásaitól nyerte nevét. Tud a rómaiak Sicambria nevű városáról is, akik az utókorra is sok emléket hagytak, ezek között egy jó állapotban levő sudariumot. A rómaiakról Óbuda ismertetésére tér át. Azt is tudja a városról, hogy Attila is itt tartotta udvarát. Most már a vad győző tartózkodási helyéről kevés egykorú emlék maradt meg, de a környező alacsony dombok könnyű elképzelést nyújtanak az egykorú barbár tábor helyéről. A magaslatról kiterjedt kép nyílik egy lapos, de érdektelen vidékre, a Rákos síkságára, amely százezer sátor befogadására is alkalmas. Ez az a hely, ahol a magyarok királyukat szokták választani. Kilátás nyílik a Duna széles vizére, amely itt 1300 lábra szélesedik, a hajóhídra, Pest városának szabályosan épült szép házaira, amelyek közül különösen a rokkantak palotája ragadja meg a szemet előkelő architektúrájával. Aquincumba menet néhány természetes melegfürdőt látogatott meg, amelyeket az Ofen névadó források táplálnak. A források hőfoka 138 Fahrenheit, vagy 47 fok Reaumur, vizük tiszta, annak ellenére, hogy szaga és íze kénes. Belépve egy fürdőbe, több gyermeket és két felnőttet látott fürödni. Kérdezősködésére azt a választ kapta, hogy a nemek külön fürdése nem kötelező. Ezt a fürdőt Szolimán szultán építette és azért is hívják török fürdőnek. A fürdő 12 négyszögöl nagyságú, keskeny léckerítéssel van körülvéve, körös-körül pedig a fürdőzők kényelmére kerevetek vannak elhelyezve. Visszatérve kirándulásáról, meglátogatja a palatínus budai palotáját. Megjegyzi, hogy jól épült ház ez, amelynek belső berendezése több kényelmet, de kevesebb látnivalót kínál, mint a legtöbb európai királyi rezidencia. A szobák a nádor feleségeinek (a nádor, miként a császár is, négyszer nősült) és rokonainak képeivel vannak díszítve. A palota kápolnájában egy pap megmutatta neki Szent István király jobbját, amelyet egy üvegszekrény ezüst tartójában őriznek. A Szent Jobbról megjegyzi, hogy nagyon össze van száradva, mert hiszen vetekszik Matuzsálem korával, de nem visszataszító látvány, mint sok más kiállított relikvia. A szent koronáról azt a felvilágosítást kapta, hogy az a görög császári korona utánzata, amelyet Szilveszter pápa ajándékozott Szent Istvánnak és egy évben csak kétszer látható : Szent István napján és a király koronázásának évfordulóján. A legenda szerint a szent korona az égből szállott alá, amely mennyei eredetével az első magyar király Istentől nyert jogát igazolja. Ünnepnap akarta meglátogatni a könyvtárt, de erre nem sikerült engedélyt kapni. Erre fölkereste sziesztájában a nyilvános régiségtár őrét és a régiségtárt az ünnepnap ellenére egy »ezüst kulcs« gyorsan fölnyitotta. Megszemléli az éremtárt, amelyben Szent Istvántól a legutolsó időkig kiadott pénzek vannak összegyűjtve. Megnézi az első arany dukátot, amelyet I. Károly alatt vertek Magyarországon. Megemlíti a római íkori régiségeket is, továbbá Luther Márton feleségét ábrázoló és a reformátor 13 »