Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)

Kelényi B. Ottó: Buda és Pest városképe az idegen utazások irodalmában 137-169

BUDA ÉS PEST VÁROSKÉPE AZ IDEGEN UTAZÁSOK IRODALMÁBAN 159 jobban ismeri saját igazi előnyeit, mint a nemesség a magáét. A paraszt is tudja már, hogy van a világon különb fény is az istálló lámpásánál. A reformok esetén Reichardt véleménye szerint Magyarországot egyes elszegényedett és sanyargatott országokból idegen, derék munkás telepesekkel telepítenék be. Benépesítenék az ország néptelen vidékeit és a mezőgazdaságot föllendítenék. Aki ma erre téved, többnyire hitvány csőcselék, amely az első kölcsönt hamarosan eltékozolja, azután tönkremegy és ismét tovább siet. Maga a jobb bevándorolt protestáns is továbbmegy az országból, amint a vallási és gazdasági elnyomatást megismeri. Sőt magával viszi a jobbérzésű magyart is, aki a gyűlöletes elnyomásba belefáradva, inkább él külföldön gondok között, ahol legalább saját hite szerinti tisztességes halált engednek meg neki és gyermekei még elérhetik azt, ami neki hazájában örökké tiltva volt. Amint Reichardt magasabb távlatokból nézi ezt a nagyszerű országot, amely déli és keleti tartományaival körülbelül 5000 földrajzi mérföldet tesz ki, megállapítja, hogy most, amidőn minden magasabb kultúrától meg van fosztva, több mint felényire teljesen műveletlenül és élettelenül fekszik csekély lakossága miatt, mégis sok pompás állatot, kitűnő gabonát, mindenféle gyümölcsöt, hihetetlenül sok bort, dohányt, gyapjút és egyéb termékeket szolgáltat. Ha ezt az országot józan, igazságos kormányzat alatt képzeli el, amely minden jó és hasznos ügyet elősegít, az a meggyőződése, hogy ennek az országnak, amelynek talaja ötven, hatvan, sőt százszoros termést is hoz, amelynek népe természettől fogva erőteljes, józan és ügyes, amely ily sokfajta és pompás állatot nevel, amelyet folyamok szelnek és a tenger táplál és végre, amelyet szegényebb és ostobább szomszédok vesznek körül, ennek az országnak nincs pártfogóra szüksége. Felülről kellene jönni a rendnek és az igazságosságnak, a tulajdon szentségének és a magántulajdon biztonságának minden osztály számára és akkor Magyarország egyike lenne Európa legelső országainak. * Quin magyarországi útján a víziút festői részleteinek elemzésébe merült el. Pesten csak rövid ideig tartózkodik és művében csak utal arra az általános képre, amelyet benne a magyar főváros keltett. A kép kedvező lehetett, mert útleírása mindkét kötetének címképéül Buda és Pest Bequet által kőre rajzolt látképét használta fel. Észreveszi, hogy Pest teljesen modernül épült. Meglátja az új középületeket és dicséri a pompás magánházakat. Szerinte a Nemzeti Kaszinó különös jellemző vonása a városnak. Noha Pozsony az ország névleges fővárosa, de a magyarok felfogása szerint az a megbocsáthatatlan hibája van, hogy nagyon közel van Bécshez. Ezért Pest már jó ideje átvette a főváros szerepét, a tudományos és művészeti élet, valamint az előkelő világ szórakozása szempontjából is. Itt tartják a nagy bálokat és mulatságokat, ez a színjátszás, az időtöltés, de egyszersmind a politikai és magán intrikák helye. Buda szintén kiveszi részét mindenből, néha a társas összejöveteleket is Budán rendezik. A hajóhíd ugyan inkább akadálya a két város összejövetelének, ez az akadály azonban nemsokára megszűnik. Tudja, hogy tárgyalások folynak egy kőhíd építéséről, amelynek költségeit a hídpénz fedezné és ez alól senki sem lenne