Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)

Kelényi B. Ottó: Buda és Pest városképe az idegen utazások irodalmában 137-169

BUDA ÉS PEST VÁROSKÉPE AZ IDEGEN UTAZÁSOK IRODALMÁBAN 149 latokban, kivilágításokban és egyenruhák készítésében is kinyilvánították. Amit a pesti polgár élvezetből csinál, azt is alaposan csinálja. Ha a katonáskodással szórakozik, nem elégszik meg azzal, hogy csak körülbelül lássék katonának. A kedv és kitartás valóságos haddá formálta, mégpedig nagyon rövid idő alatt. A két város pénzforgalma nemcsak jelentékeny, hanem nagyon is nagy lehet. Mégis pénzszűkéről panaszkodnak Budán és Pesten. De ez természetes, mert sokkal nagyobb a szükségletük, mint egykor. A luxus és az igények a viszonyokhoz képest magasra emelkedtek, ami azonban éppen nem jár együtt a lakosság megelégedettségével. A lakosság éppen nem boldogabb, mint azelőtt volt, sőt sokat vesztett egykori kedélyességéből. Ezt érzik is mindenütt, de ennek okát nem tudják adni. Talán az a hivatalnok magyarázhatná meg ezt a kedvetlenséget, aki régen 400 forint évi jövedelméből jólétben élt, most pedig, amikor évente kétezret kap, nem tud eleget keresni. Seipp vissza-visszatér az egyetem áthelyezésének problémájára, annak hatásait különféle szempontból vizsgálja. Megállapítja, hogy Buda és Pest valóban nagyon alkalmas helyen fekszik azon ifjak számára, akik az egyetemen a jövő állampolgáraivá akarják magukat kiképezni. Az ifjúságnak alkalma van itt hazája ügyeivel megismerkedni. A nagyvárosi élet műveltséget közvetít ; a különböző rangúak és nemzetiségűek összekeveredése, akik peres és üzleti ügyek ügyvivői, könnyű ember- és világismeretre adnak alkalmat. Mégis fölveti a kérdést, vájjon a javaknak túlzott halmozása nem árthat-e? Vajjon a luxus nem utánzásra, a hatalmasok és gazdagok költekezése nem tékozldsra csábít-e? Kgy hely, ahol magasztos erények mellett kétségtelenül mély bűnök is rejlenek, nem csábítja-e az ifjúságot ferde utakra? Az idegen, vonzó és fényes vagyontárgyak oly felhalmozódása, mint az Budán és Pesten látható, véleménye szerint az időnek nagy részét igénybe veszi és a lelkeket a szellemi elfoglaltságtól elvonja. A szem, bár csak egy érzékszerv, még ha a legártatlanabb dolgokon akad is fenn, jobban van foglalkoztatva, mint a szellem. Az utazónak az á véleménye, hogy Buda és Pest városa erkölcsi szempontból épp annyira nem alkalmas az egyetem számára, mint például Bécs. Ha az volna a helyzet, hogy csupa nagyúr nevelésére lenne szükség, ebben az esetben a tudós e kérdések feletti tűnődését a hit fegyelme alá helyezné és bevallaná, hogy nem érti, miként kell nagyúrrá nevelődni. A példa erre Németország, ahol nem szokás a fővárosban tanulni, oda csak gyakorlatra megy az ember. Budán és Pesten Seipp megállapítása szerint a lakásoknak éppúgy, mint egyéb közszükségleti cikkeknek magasabb áruk van, mint a magyar királyság egyéb városaiban. Bár az élelmiszerek fölszállítása igen nagy, az itt lakó embertömegekhez viszonyítva (Pesten a lakosok száma 24, Budán pedig 32 ezerre tehető) nem olyan mértékű, hogy az élelmiszerek árának süllyedése várható lenne. Véleménye szerint hosszú időre lesz szükség, míg az egykori olcsóság ismét visszatér. De nemcsak az élelmiszerárakról van szó, hiszen ezeknek alakulása olyan körülményektől függ, amelyeket könnyen lehet rendezni. A gyáripari termékek azok, amelyek minden évben jobban megviselik az országot. Csodálkozni lehetne, miként