Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)

Horváth Henrik: Gótikus bronzmozsár a Halászbástyai Kőemléktárban 103-115

GÓTIKUS BRONZMOZSÁR A HALÁSZBÁSTYÁI KŐEMIyÉKTÁRBAN 105 (a páduai Carrarák dicsőítésére, vagy a velencei Sesto család által készített darabok esetében), megint római imperátorok pénzeinek szolgai utánzására került sor. A Pádua elfoglalásának emlékére készített medaillonszerű darab például erősen közeledik Vitellius császár típusához.

7

) Pisanelloé a modern, mégpedig öntött emlékérem újjáteremtésének érdeme ; itt történt meg a tökéletes izolálás a pénzverési technikától és formáktól. Követik Itáliában a velencei Gentile Bellini, a veronai Caroto, a milánói Foppa, a bolognai Francesco Francia, a firenzei Antonio Pollaiuolo és Filippino Iyippi.

8

) Itt már magyar kapcsolatok merülnek fel, Pisanello Zsigmond királyról készített egy érmet, Iyippi kapcsolatai Mátyás királlyal közismertek. Az érmek függése a pénzverésről tagadhatatlan. A vert pénzek formái ugyan szoros párhuzamban haladnak a korművészettel, annak változásait nálunk is csodálatos finom érzékkel jelzik, de eredeti benső kapcsolatukat az antik pénzveréssel, a medaillonok, kameák és gemmák ábrázolásaival sohasem tagadták meg. Az utóbbiak úgyszólván az egész középkoron keresztül váltakozó hatékonysággal teljesítették azt a hivatást, hogy a klasszikus-mediterrán szellemiség páratlan örökségét, a szerves formák és a plasztikai szemlélet irántikifejlett érzéket ébren tartsák, illetve állandóan újra élesszék. Realisztikusabb élet- és formafelfogással az irántuk való érdeklődés, illetve felhasználásuk vonala feltétlen hullámhegyet mutat. Hálás feladat volna a magyar középkori pecséteknél felhasznált eredeti és utánzott görög-római pénz-, vagy gemmaképeket összeállítani. A közelfekvő szfragisztikai, heraldikai és formatörténeti eredményeken felül itt is egészen közvetlen és feltétlen hiteles szellemtörténeti távlatok nyílnának meg. A gemmákkal való pecsétlés, kivált a pecsétgyűrű alakjában a klasszikus ókorban általános szokás volt, mely az egész európai középkoron keresztül szívósan tovább élt. A szép kövek felett érzett örömben és nem utoljára a nekik tulajdonított csodatevő erőben rejlett ezeknek a pecséteknek tulajdonképeni varázsa a középkori ember számára. Belejátszik még az antik mitológia továbbélése az irodalmi és művészi képzetekben, hiszen a gemmák ábrázoltjai nagyrészben antik istenségek voltak : Jupiter, Bacchus, Janus, Apollo, Diana, Hermes, Isis, Serapis, Venus, Bros, Fortuna, Victoria, Herkules, Sphinx stb. Történeti személyek közül Nagy Sándor és a diadochák után elsősorban római császárok gemmáival találkozunk : Augustus, Domitianus, Hadrianus (és Antinous), Antoninus Pius, Marcus Aurelius, Alexander Severus és másokéval.

9

) A szóbanforgó bronzmozsarunkon szereplő kettős arckép alkalmazása szintén nagyon előkelő és régi előzményekre tekinthet vissza, kivált éremés kameakepeken. Időrendben az első lehet a régebben Nagy Sándornak tulajdonított úgynevezett Gonzaga-kamea, melyben most több joggal, II. Ptolemaeust és második feleségét, Arsiniet vélik felismerni, kinek pénzveretein is gyakran előfordul ez a párhuzamos profilábrázolás előkelő, udvari beállításban.

10

) Ezek a görög pénzek, gemmák és kameák túlnyomóan Velencén keresztül jutottak a nyugati és északi országokba, így hozzánk is. Velence már a XIV. században az érem- és régiségkereskedelem és egyúttal a tudatos gyűjtés egyik legfontosabb gócpontja volt. Sőt a régiségek gyűjtése az érmeknél kezdődött.

11

) Nyomós okokból fel lehet