Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Belitzky János: Adatok Budapest koraközépkori helyrajzához 62-102
ADATOK BUDAPEST KORAKÖZÉPKORI HEGYRAJZÁHOZ 95 palotájának nevezett épületet nevezték a XV. században Bécsvárának, környezetét pedig a XVI-ban Bécs-utcának. A másik feltevés pedig az, hogy a XVI. századi Bécs-utca a város falain, a Bécsi-, illetve Váci- kapun belül helyezkedett el és hogy Bécsvára, amelynek falai alatt halásznak egészen a Dunaparton, szintén a falakon belül állott. Bz utóbbi feltevés mellett az szól, hogy a Dunaparton a Váci-kaputól délre eső részen tényleg húzódott egy városfal, amely városfalat egy rondella erősítette meg. Ez a rondella azonban olyan rendkívüli fesztávolságú, hogy koraközépkori vagy talán római eredetű építménynek nem igen tarthatjuk. Azt azonban feltehetjük és ennek Rómer kutatásai sem mondanak ellent, hogy itt a koraközépkorban, római nyomokon város vagy várfal épülhetett. Döntő bizonyítékként kell azonban elfogadnunk, hogy a XIII. században, már Újbécsnek nevezik a XVIII. században is főleg ígynevezett pusztát. Ez az Újbécs név tehát — amint jeleztük — föltételezi egy régi Bécsnek a létezését. Ez a régi Bécs pedig csak a mai Pest területén állhatott. Hogy hol, annak pontos megállapítása archeológusaink feladata, de hihető, hogy a már részben feltárt egykori római castrum helyén, vagy ettől valamivel északabbra, a Váci-kapu tájékán. A fent előadottak alapján tehát feltehetjük és elfogadhatjuk, hogy Újbécs szomszédságában, attól délre egy Bécsnek nevezett várnak kellett állania. 90 ) Bzt a Bécset a tulaj donképeni Pest város castrumának helyén véljük megtalálni. Bz a későbbi — amint látni fogjuk — Váci-kaputól délre elterülő Bécs volt tehát a balparti Pest városának magva. Törökös nevét ez a Bécs kétségtelenül a Taksony fejedelem idejében betelepült mohamedán vallású, volgai bolgártörök népektől kapta, akik tehát a jobbparti Pesttel szemben lévő balparti, általuk elnevezett Bécs várában telepedtek le. 91 ) (I,, a mellékelt VI. sz. térképvázlatot a 26. képen.) A Pest név, amely kétségtelenül magyar átvétel és kemencét, nyilván mészégető kemencét jelent, 92 ) jobban is illik a jobboldali Pestre, az oklevelek minor Pestjére, mert itt a Gellérthegy, ma már éppen az ősi mészégetés következtében elpusztult édesvízi mészkövét minden nehézség nélkül feldolgozhatták. 93 ) 26. VI. sz. térképvázlat.
