Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Belitzky János: Adatok Budapest koraközépkori helyrajzához 62-102
96 BEXITZKY JÁNOS Ezekután természetes, hogy a tulajdonképpeni névadó a Gellérthegy tövében elhelyezkedő mészégető telep, Pest volt. A révet, ahol az ideigyekvő emberek átkeltek, egyszerűen pesti révnek nevezték. A jobbparti Pest valószínűleg a honfoglalás előtt is gyér bolgár, vagy pannonszláv lakosságú hely lehetett és lakosai valószínűleg a magyar honfoglalás után is helyükön maradtak. Részben ez, a lakosságnak helybenmaradása, magyarázza meg azt, hogy Taksony fejedelem idejében miért a balparti római romokat használják fel a betelepített mohamedán volgai bolgártörökök szálláshelyül. A városépítő bolgár kereskedő elem azután a maga nyelvén Bécsnek nevezte a romok felhasználásával épült erődítményt, a környék magyarjai pedig a révet és a körülötte települt helyet az egy emberöltő óta megszokott Pest névvel illették. A balparti Bécs, a balparti pesti rév és a jobbparti Pest az idők folyamán, a kereszténység felvételével kapcsolatban úgylátszik közös egyházi igazgatás alá került, ami a bolgár-török és mohamedán Bécsnek jelentőségét, ha nem is kereskedelmileg, de tekintélybelileg nagyban alászállította. Viszont mivel a kereskedelem és ipar a bolgár-török elem letelepedése következtében a balparton jobban fellendült, a jobbparti eredeti Pest a fejlődésben visszamaradt és ezért Kis-Pestnek kezdték nevezni, holott a tulajdonképeni plébánia itt, a jobbparton állott és csak a mohamedán bolgár elem erőszakos térítésével kapcsolatos balparti pesti révnél történő templomépítés — a mai belvárosi plébániatemplom őse — eredményezte ennek is áttételét. így lett az egykori Bécs vára a fejlődő keresztény Pest egyik városnegyedévé. 94 ) A mohamedán kereskedő, iparos és földműves elem azonban már igen korán, az erőszakos térítés előtt, terjeszkedni kezdett és e célból új telepének alakítására a régi Bécstől pár száz méternyire fekvő kis platót találta a legalkalmasabbnak. Lehet, hogy amikor az úgylátszik földműves jellegű Új becset alapítják, már elmosódott a név eredeti megerősített helyet jelentő sajátsága, de viszont az sem lehetetlen, hogy itt is állott egy egykori és még fölhasználható kőomladék. A régi Bécsnek, mint városnegyednek a balparton keletkezett Pestbe való beolvadása és azzal való azonosulása a bolgár-török lakosság pusztulásával teljes lett. A fiatalabb Újbécs azonban különállása következtében nevét is megtartotta. A mohamedán türk elem terjeszkedésének és jelentőségének bizonyítéka az Új-Bécs elnevezésen kívül még a Kelen-föld, Kelen-hegy elnevezés is. A Kelen = kelin = kelim szó ugyanis a törökös nyelvekben puszta, sivár, dísztelen, kopott valamit jelent. 95 ) Mi sem pusztább és misem sivárabb a sík bécsi-pesti oldalról nézve, mint a Kelen-hegy — a mai Szt. Gellérthegy — kopár dolomit oldala. A türk névadás egyszerű és tiszta logikája fejti meg e sokat vitatott név eredetét is. Ne csak nyugatra, hanem keletre is nézzünk, ha a magyar városok eredetével foglalkozunk. A jobbparti Ó-Pest volt tehát keresztény közvetítés révén a tulaj donképeni névadó. Ezt a szerepét még a tatárjárás után is megtartotta, amikor a balparti pesti polgárok, az esetleges újabb tatárpusztítással szemben magukat biztosítandó, a régi jobbparti Ó-Pesttől északra emelkedő hegyen, — ahol a város és várfalak építésére szükséges édesvízi mészkő szinte a felszínen heverve, kéznél volt — a pesti új hegyen (novus mons Pesthiensis),
