Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Belitzky János: Adatok Budapest koraközépkori helyrajzához 62-102
• 94 BEI/ITZKY JÁNOS ezen néki mondott szókat : Látod Istók, a Pest határja igazság szerint nem volna, nincs is tovább a Váczi-kaputul háromszáz lépésnél és már azon túl való föld az apácákhoz tartozandó«. 81 ) Egybehangzó ezzel, hogy Petrák János »néhai báró Szeleczky uram viceispánsága idejében közönségesen rebesgetni hallotta . . . . , hogy még a Só-ház sem volna pesti határon«. 82 ) A pesti határnak a Váci-kaputól háromszáz lépésre való bevégződését még több tanú is megerősítette. 83 ) Ezt igazolták még a következők : Bakos Mihály »hallotta régi öreg emberektől, hogy a pesti határ nem extendálnék tovább a mostani barom vásárheinéi és már azon túl más földesurakhoz tartozandó puszták volnának«. 84 ) Cseletei Mihály pedig azt vallotta, hogy »néhai Magasai Mihál uram viceispánságában (vagy szolgabíráságában ... ) hallotta midőn a fóti vásár a vármegyétől megtiltatott Pest városának azon okból, hogy több vásárpénzt, mint sem illett volna szettének és az heti vásárra menők a Sóháznál állítottak meg és ott is ülték a heti vásárt, hogy (mivel) az Só házon felül Pest felé mint egy hajításnyira fel állott kőoszlopig volna csak a pesti határ«. 85 ) Ez a határjel azonos vagy hasonló lehet a péceli nótárius vallomásában szereplővel, amelyen túl, »Vácz felé a Duna melléket egészen a Száraz-Rákosig a budai apácák által bíró Nyúlszigethez, avagy amint régenten hittak Sicambriához tartozandónak lönni . .. hallotta« a tudós nótárius. Általában mind tudják, hogy »Pestnek Vácz felé majd semmi határa nem lenne«. 86 ) A fenti adatok alapján tehát megállapíthatjuk, hogy a középkori Újbécs a mai Vörösmarty-tér északi oldalán helyezkedett el. Ugyancsak ezekből a vallomásokból derül ki, hogy »azon puszta, mely a Rákos Dunába való folyásánál vagyon, honnan t. i. a régi puszta épületet a pestiek fundamentumostul elhordták, Jenő lett volna«. 87 ) Itt tehát még a török világ elmúlása után is jelentős romok állottak, »honnan t. i. templom vagy kastély forma épületnek köveit a pestiek fundamentomostól elhordották« és amely föld, »amelyet a Rencse nevű víz hasítana való beszakadásig,« ahol óbudai halászoknak nagy tanyájuk volt, »a Nyúl-szigethez birattatott volna«. 88 ) Kubrányi János is itt »Jenőnek hírét sokaktól hallotta«. 89 ) lehetséges, hogy az említett jenéi templom vagy kastély köveiből építették a pestiek a Rákospatak torkolatának közelében álló Ördögmalmot. Ez a Jenő különben, úgylátszik, az egykori Transaquincum helyén épült és mint révhely, ennek szerepét vette át a koraközépkorban. A Pest fölötti Újbécs helyének és nevének kutatása tehát, mint különben minden topográfiai kérdés, az egész környék helyrajzának tisztázásával függ össze. Visszatérve most magának a kiindulási pontul szolgáló Bécsvára fekvésének a kérdésére, látjuk, hogy a XVIII. század derekán szereplő tanuk emlékezete szerint a XIII. században Új becsnek nevezett területet Bécsnek, Kisbécsnek, Újbécsnek és Bécsi várnak nevezték. Megtaláljuk tehát az összes lehetőségek alapjául szolgáló változatokat, anélkül azonban, hogy végérvényesen tisztázni tudnók, hogy itt nem névkeveredéssel állunk-e szemben. Következtetéseink végső fokán azonban két lehetőséggel kell számolnunk. Az első az, hogy az Újbécs területén álló, a XIII. században Werner
