Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Belitzky János: Adatok Budapest koraközépkori helyrajzához 62-102
92 BEUTZKY JÁNOS Ez a határmegállapítás különben már csak azért is fontossággal bír, mert ez szolgált alapjául a klarissza-apácák 1686 utáni birtokpöreiben a Pest városával szemben kívánt határmódosításoknak, amikoris az apácák a város által elbirtokolt Ujbécs és Jenő pusztákat a maguk számára akarták megszerezni. Újbécs és a tőle északra fekvő Jenő helyének Kartal PESTET ES BUDÁT KÖRNYEZŐ BIRTOKOK pontos meghatározására nézve igen nagyfontosságú az a tanuvallatási jegyzőkönyv, amelyet 1752 március 1-én vettek fel a klarissza-apácák Pest város elleni perében. A tanuk zöme a pestkörnyéki falvak és Óbuda magyar lakosai sorából került ki. 73 ) A feltett kérdések a következők voltak : »Halotta-e a tanú és kitül Uji Bécsnek és Jeneönek valaha hirét és ha halottá, mely táján vannak és régenten kik birták?« 2. »Tudja-e avagy halotta-e meddig lett volna régi üdőkben Vácz felé az pesti határ?« Ezekre a kérdésekre összesen harminchármán feleltek meg. Elsőnek Szőnyi Lőrinc péceli nótárius vallomását hallgassuk meg. Ő »gyermekségétül fogva mindétig hallotta azon helet, hol ... most a Sóház erányában Szent János Nepomucenus képe vagyon helheztetve, Kis-Bécsnek neveztetni és felőle való játék beszédet is számtalanszor hallotta, hogy t. i. pesti kaputul Bécsbe a kását forrón el lehet vinni, sőt a mostani Váczi-kaput is azelőtt Bécsi-kapunak nevezettnek lenni. Hasonlóképpen hallotta a réigiektül, . .. hogy a Sóházon innénd Pest felé, határjelző formán felállított faragott kő (volt), mely mint (egy) félsingnyire a f öldbül kiállott a Váczi-út mellett . .. << 74 ) Igen jellemző a helyi hagyományok szívós továbbélésére, hogy a tanuk zöme erre a fenti középkori eredetű szólásmondásra visszaemlékezve tudta felidézni Újbécsre vonatkozó ismeretét. Szinte mindegyikük fantáziáját izgatta a forró kásának Pestről vagy 25. V. sz. térképvázlat.
