Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Belitzky János: Adatok Budapest koraközépkori helyrajzához 62-102
ADATOK BUDAPEST KORAKÖZÉPKORI HEGYRAJZÁHOZ 91 Béla figyelemre sem méltatta és csak 1281-ben békés egyesség útján nyerték el jogilag is a Pest város képviseletében eljáró Werner és Hench comesek, Farkas bíró, Pál, János, Kozma és Beké polgárok a Werner palotáját. Valószínű, hogy Werner és Hench comesek a palotaépíto Wernernek leszármazói voltak. Maga a palotaépítő vagy birtokló Werner pedig azonos lehetett azzal a Wernher pesti polgárral, aki 1235 táján a heiligenkretitzi cisztercitákkal pereskedett Paumgarten birtok ügyében. 71 ) Mindenesetre — birtoka fekvéséből következtetve — gazdag és befolyásos, a XII. század végén vagy a XIII. század elején Pestre vándorolt német származású polgár úr lehetett. Igen érdekes és a koraközépkori pesti és pestkörnyéki lakosság életének kutatása szempontjából nem 24. rv. sz. térképvázlat, érdektelen az 1281. évi határmegállapítás 2. részében említett »hajdani pogány sírok« helyének meghatározása sem. Ez a pogánytemető dombon feküdt. Valószínűleg a pest-rákosi síkság jólismert pleisztocénkori kavics- és fűvel kötött futóhomok-halmainak egyikén, a mai Városliget és a Thököly-út által bezárt területen. (V. ö. az Orsz. levéltárban őrzött térképpel ; 23. kép.) 71a ) Némi következtetést vonhatunk le az oklevélből Anyás Nyry, Nyr és Pardev fekvésére vonatkozólag is. Mivel ugyanis a határ járók nem mentek át a Rákos-patak medrén és mivel az utak a határjárás végső pontja előtt már szétváltak, minden valószínűség szerint arra következtethetünk, hogy ezek a falvak a Rákos-patak partjára húzódott egykori téli szállások helyén keletkeztek. (Iy. a mellékelt IV. sz. térképvázlatot a 24. képen). Az Anyás Nyry (Ányos-Nyire), a Nyr (Nyir) és Pardev (Pardő) nevek közül a nyir összetételűek engednek ilyen vízmenti telepre következtetni, a Pardő név a Cinkota és Besenyő névvel együtt pedig egy türk eredetű katonanép szállásaira. Valószínű, hogy Besenyő, Cinkota és Pardő első megszállói besenyők voltak. A Pardő név ugyanis a pard-pord tövet rejti, amelyet Pordány és Párdány alakokban egyéb, besenyő lakosságú vidékeinken is megtalálunk. 72 ) Itteni elhelyezkedésüket az magyarázza meg, hogy a taksonyi királyi földek északi határán birtokelválasztó közt találunk. (V. ö. az V. sz. térképvázlattal a 25. képen.)
