Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Kelényi B. Ottó: A török Buda a keresztény Nyugat közvéleményében 34-101

70 KEI/ÉNYI B. OTTÓ misét és az Oltáriszentség kitételével zenés Te-Deumot. Az utcákat földíszítik és oszlopokat állítanak fel a hitnek és a »Sacra I,ega« hármas eszményének : Isten, császár és haza fogalmának szimbolizálására. Fölállítják Budavára tornyát, mely azután programmszerűen összedűl. A terekre állítják ki a három év óta visszafoglalt magyar várak és városok képeit, amelyek fölött a kétfejű sas lebeg. Egy másik képen ugyancsak a császári sas van ábrázolva, amint karmai közé ragadja a félholdat. A körülhordozott diadaljelvények után hurcolják a láncravert budai vezér szobrát, amely kiváló szobormű, »di bellissima manufactura«. Bilincsekbeverten jelenik meg a sátán is, kinek birodalma immár megdőlt. Mikor beállt az est, az ünnepet tűzijátékok élénkítik. Kigyúlnak a transzparensek : egyiken a nagyvezír szobra előtt ez a fölirat áll : »Buda e gia presa, e di Visir son fatto, Primo . . . e perpetuo matto.« Nápolyba szeptember 11-én délután 3 órakor érkezett meg Buda bevételének örömhíre. Az alkirály épp a San Giuseppe templomban volt. Itt is, mint két másik templomban, mindjárt Te-Deumot tartottak és Nápoly két héten át ünnepelte Buda visszafoglalását. Nápoly ünnepségeit írja le az ugyanott nyomtatott »Distinta relatione«.

206

) A nápolyi illuminációkról két egykorú rézkarcunk maradt fenn ; mindkettő az említett relációban. Az egyiken Budát jelképező építmény van. Az építményt ostromlott harcosok szállják meg, akik sűrű füst közepette küzdenek. A várat háromágú kandeláberek veszik körül nagy ívben. A téren belül obeliszkek és bort sugárzó szökőkutak láthatók. A másik képen köralakú templomot látunk, amelyben a kereszt jelével a hit allegorikus alakja ül. Az oszlopos csarnok körül sátrak vannak, míg az obeliszkkel díszített teret kocsik tömege veszi körül. Rossi híres albumában, a »Teatro della guerra«-ban

207

) az első kép a római ünnepi játékok egy jelenetét örökíti meg. A szimbolikus kép négy lábon álló, harcieszközökkel díszített szarkofág, amelynek tetején a hanyattfekvő Muzulmán szívét sas vájja ki. A sas felett puttó, kezében koronával. A brüsszeli illuminációkat a Fővárosi Múzeumban levő egykorú szépia rajz örökíti meg. A XI. Ince pápa által Buda visszafoglalása napján kinevezett 27 bíbornok között volt Rinaldo d'Esté herceg. A kardinális és Buda diadalünnepét Modenában együtt ülte meg az egyház és város. Ennek történetét örökíti meg Benedetto Venturi »La porpora trionfante«

208

) c. 1687-ben megjelent munkájában. A németországi ünnepségek leírásaiból kiemeljük a boroszlóit,

209

) lipcseit

210

) és a lignitzit.

211

) Ezek között a boroszlóinak különösen azért tulajdonítunk jelentőséget, mert az ünnepségek programmját a városi élet keretében adja elő. A kétlapos nyomtatvány először is elmondja, hogy mily nagy örömmel értesült a város a másfélszázadon át az ősi ellenség birtokában volt Budavára visszafoglalásáról. A több hónapig tartó ostrom, a sok költség és keresztény vér kiontása után végre »a római császár őfelsége, a mi legfigyelmesebb császárunk, királyunk és urunk birtokába került a vár«. A császári és királyi főváros nemes, szigorú és bölcs tanácsának rendelete folytán a visszafoglalást követő vasárnap a következőképen ülték meg a győzelem ünnepét : Szombat este naplemente után, miután a kapukat bezárták, az összes katolikus templomokban egy óra hosszat szóltak a harangok és megdördültek