Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Kelényi B. Ottó: A török Buda a keresztény Nyugat közvéleményében 34-101

A TÖRÖK BUDA A KERESZTÉNY NYUGAT KÖZVÉLEMÉNYÉBEN 61 nyilvánosságot biztosított a francia politikának az első rendszeres politikai napilap megjelenése. A »Gazette« a magyarországi eseményeket a hivatalos külpolitika fölfogása szerint ismertette és bőven számolt be a magyar-törökcsászári kapcsolatok szövevényes változatairól. A Mercure 1686-i kötetének ismertetése van módunkban. 1686 október 9-én érkezik meg a Mercure-höz Konstantinápolyból Buda visszafoglalása hírének megerősítése. A novemberi kötet pedig arról ad hírt, hogy a pápa és a császár között megromlott a jóviszony. A lotharingiai herceget is elkapatta Buda visszafoglalása, serege züllésnek indult, van oly ezrede, amelynek létszáma mindössze 50 ember. Valószínű azonban, hogy a nagyvezír készülődése ellen a herceg megfelelő intézkedéseket tett, hiszen két év előtti kudarca Budánál elég figyelmeztetés lehetett számára. A »The Present State of Europe« köteteit a gazdag híranyag és a tárgyilagos előadás jellemzi. Blőttünk az 169l-es kötetek vannak, amelyek beszámolnak arról a riadalomról, amelyet Belgrád visszafoglalása Bécsben keltett. Nagy tájékozottsággal fejtegetik, mekkora hibát követett el Köprili Musztafa nagyvezír, hogy Belgrád visszafoglalása után azonnal nem vette birtokába a Drávatorok átjáróját. Beszámolnak a porta és a francia király szövetségéről, amire Bécsben rendkívül gyorsan láttak hozzá a hadi •előkészületekhez. Beszámol Buda visszafoglalásának veszedelméről, de abban nem hisz, hogy a török Bécset is fenyegeti, mert addig több erős várral kellene megküzdenie. A berlini »Diensttagischer Postilion« 1686-ból a Buda előtti táborból, továbbá a frankfurti és bécsi hírforrásokból számos kuriózumszerű, inkább a fantázia foglalkoztatását célzó hírt közöl. így a július 21-től 31-ig terjedő eseményekről szólva azt mondja, hogy a várban minden asszony is felkészült a védelemre. Az ostromló sereg legtöbbet a kézből dobott és mozsárból lőtt kőgolyóktól szenved. Az ellenség közül egyet, aki a kutakat akarta a táborban megmérgezni, sikerült elfogni, valamint azt a kémet is, aki egy csomó levelet akart Budáról a török hadsereghez vinni. A várból a táborba került szökevények azt jelentették, hogy a városban az utcák és házak alá vannak aknázva. Arra az esetre, ha a keresztények elfoglalnák a várost, mindent fel akarnak robbantani. A berlini Diensttagischer Mercurius augusztus 28-tól szeptember 7-ig terjedő híranyagában közli, hogy Frankfurtba szeptember 6-án futár érkezett a Buda előtti táborból és innen utazott tovább Brüsszelbe Vaudemont herceghez. Hogy futárdíját el ne veszítse, csak titoktartás mellett közölte Buda visszafoglalásának hírét. Az újság e hír közlése után megjegyzi még, hogy néhány újabb futár az örvendetes hírt megerősíti. Ugyancsak a berlini Mercurius szeptember 5-i kelettel közli Buda elfoglalásának részletes leírását, 400 zsidó menekülésének és fölkoncolásának hírével. Közli még, hogy 1840 és még néhány fegyverest vágtak le a várőrség emberei közül, összesen pedig körülbelül 6000 embert végeztek ki. Az ostromlók közül ellenben mindössze 2—300 ember esett el, vagy sebesült meg. A halottak között van Spinola őrgróf alezredes is. Közölhetjük még a berlini Postilion szeptember 12-ről keltezett hírét, amely szerint a Budán elfoglalt ágyúk között van a négy, »Bvangélistá«-ról nevezett ágyú is. Ezek régebben a keresztényeké voltak és nevezetességük,