Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Kelényi B. Ottó: A török Buda a keresztény Nyugat közvéleményében 34-101

60 KEI,ÉNYI B. OTTÓ basákról, azoknak Thökölyvel együtt folytatott harcairól készült regények megírására is.

128

) Az első Thököly-novella az »Histoire du temps au Journal Galant« novellagyüjteménye 1. kötetében jelent meg »Histoire de Madame de Serin et du Comte Tekeli« címmel. Mint címe is mutatja, tárgya Zrinyi Ilona és Thököly szerelmének története. A novella számos viszontagságon át Thökölynek budai koronázásával ér véget, ahonnan a hős a ceremóniák után bejelenti szerelmének, hogy csupán azért szerezte meg a koronát, hogy lábai elé tehesse. A budai koronázásról, illetőleg inkább Thökölynek drágaköves török föveggel való fölékesítéséről a »La Gazetta de France«

12 9

) 1682 június 8-i számában is történik megemlékezés. Nem szólva Thököly meghamisított alakjáról a regényben, bizonyos, hogy a szövevényes mese tele van oly motívumokkal, amelyeket később e regényekből kölcsönözötten a romantikus drámákban látunk viszont. A másik Thököly-regény, amelynek szerzője Préchac, az orleansi herceg udvarában élő nemes, a történelmi hűséghez már sokkal inkább ragaszkodik. Préchac több magyar-török tárgyú regényt és novellát adott ki és e kor olvasottabb írói közé tartozott. Thököly-regénye, a »I,e comte Tekely«,

130

) tulaj donképen a kuruc hős élete regényes formában : török kapcsolatai, szerelmi viszonya Soudelievel (Zrinyi Ilona) Munkács várába vonulásáig. A szerelemnek és a barátságnak történetét dolgozta fel Préchac másik magyarországi tárgyú Thökölyregényében, a »I^e Seraskier Bacha«-ban, amelynek alcíme : »Contenant ce qui s'est passé au siège de Bude«.

131

) A regényben Thököly Bécs ostroma után jelenik meg a szultán udvarában, hogy az ellene szórt vádakat tisztázza. Buda 1684. évi ostroma történeti hűséggel szerepel a regényben, hőse pedig Zouglan, akit mint Seraskir basát ismernek Magyarországon. Az ő tömérdek ármány közötti élete is boldog révbe jut, amikor szerelmesét, Zaratimát feleségül veheti. Másik budai tárgyú s a török életből vett történeti regénye Ibrahim budai basáról szól.

132

) Ugyancsak Préchactól származik a Kara Musztafáról

133

) szóló regény, mely a szerály ármányai között tünteti föl a nagyvezírt. Bécs elleni támadása idején jobbkeze a budai basa, akit azután megzsinóroztat. Hasonlóan Préchac műve a »I

v

e Prince Esclave«,

134

) amely a Buda visszavétele utáni török harcok keretében mozgó történeti regény. * * * A XVII. század elejétől a Német-, Francia- és Angolországban kiadott ujságszerű folyóiratok megjelenése nagyban hozzájárult a közvélemény érdelődésének táplálásához. A Latomus által kiadott német »Relationes historicae«, a Strassburger és Frankfurter Zeitung évfolyamai, a francia nyelvű »Gazette«-ek és »Mercure«-ök, az angol »The Present State of Europe« kötetei magyar szempontból még alapos tanulmány tárgyává teendők. Ezek jórészt Bécsből eredő tudósításokban számoltak be Magyar- és Erdélyország eseményeiről, hiszen a török elleni küzdelem minden népet érdeklő probléma volt.

135

) Az első francia folyóirat, a »Mercure Français« elsősorban a közönség általános érdeklődésével számol. Később a politikai érdek itt is előtérbe kerül és a hírek közlését a politikai érdekek szabályozzák. A század második harmadától kezdve az egész európai francia nyelvterületre kiterjedő