Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Kelényi B. Ottó: A török Buda a keresztény Nyugat közvéleményében 34-101

58 KEI.ÉNYI B. OTTÓ Cronographica«

116

) kilenc kronosztikont közöl, amelyekben a török holttesteknek a Dunába való süllyesztése is a kronosztikon két sorának tárgyát alkotja. Ötven kronosztikont találunk Buda visszavívásáról a »Clarissimi cuiusdam viri lusus geniales« című nyomtatványban.

117

) Természetes, hogy e sorok legnagyobb része Lipót császár és a hadsereg magasztalására szolgál és a különféle egyetemi és iskolai költészet is versenyre kel, hogy verselő készségét e nagy esemény alkalmával bemutassa. A prágai,

118 a lignici

119

) és jenai

120

) iskolák tanárai és növendékei kelnek versenyre, hogy örömüket a nagy esemény felett, de egyszersmind verselő készségüket is bemutassák. Előfordul, hogy a költemények címe önmagában is kronosztikon és az egész mű versei anagrammák és kronosztikonok változatai. Ilyen a Franciscus Trips

121

) által 1688-ban közölt 111 lapos nyomtatvány, amely összefoglalja a Bécs fölmentésétől Buda visszavételéig történt eseményeket és magasztalja a vezető egyéniségeket, főként XI. Ince pápát. Nem ritka e költemények között az illusztrált, a kor nagyjainak képével díszített mű, amelyekben a művészeti megjelenítésnek a korban szokásos minden formájával találkozunk. Ilyenek a mitológiai szimbólumok ábrázolásai, a bibliai jelenetekkel tarkított hősi képsorozatok, az éremmetszetek, amelyeknek alakításában e kor volt a leggazdagabb. Természetesen az olasz költemények mintájára itt is feltűnik össze nem tartozó események egymásmellettisége. Viszont a leleményességnek igen nagy lehetőségei nyíltak a közeli és távoli képek paralellizmusának felhasználásában. A kardinálisok kinevezése természetesen a latinnyelvű poémákban sem hiányzik az eseménynek Buda visszafoglalásával egyidejű megéneklésében, hiszen a »Prudentia et fortitudo virtutes cardinales.«

122

) Meg kell még említenünk a Buda visszafoglalásával kapcsolatos olasz, spanyol, német és holland nyelven írt zenei és színpadi műveket, amelyeknek összegyűjtése és ismertetése még az előttünk álló feladatok közé tartozik. Nicolo Minato 1686-ban Lipótnak és feleségének, Eleonórának ajánlotta »II nodo gordiano«

123

) című festa teatraleját, amelyet Antonio Draghi zenésített meg. Ugyancsak ez évben jelent meg Francisco Antonio Bances y Candamo »L,a commedia de la restauráción de Buda« című színdarabja.

124

) A színdarab »Loa« címmel fantasztikus előjátékkal kezdődik, amelyben a szereplők : az évszakok, az arany-, vas- és ezüstkor, a különféle birodalmak, Cyrus, Nagy Sándor, Alarich, Julius Caesar, a török stb. A második rész maga az ünneplő darab három változásban. A sok szereplő közül megemlítjük Rákóczinét, aki a darabban mint »Madama Rágozi alla Ungaro« jelenik meg Munkács védelmében és úgy van bemutatva, mint Thököly jegyese, vagyis Zrínyi Ilona. A »Das bezwungene Ofen«

125

) című zenés színmű lépesében jelent meg. A három felvonás tulaj donképen élőképek sorozata, amelyben szereplők : a Duna, Buda vára, a császári, a bajor, a szász és brandenburgi vezérek és tisztek,a budai vezérbasa, a török alvezér, három török asszony, két zsidó, végül a megszabadított keresztény rabok és az elfogott török katonák kara. Megemlítjük Jan Palensteyn »Buda Anders Offen« 4 felvonásos szomorújátékát.

126

) A versekben írt hollandnyelvű »Treuelspel« személyei a lotharingiai herceg, a bajor választó, Schöning tábornok stb . . . Színhelye Buda és környéke. A darab szeptember 2-án kezdődik és 3-án ér véget. 1687-ben a modenai herceg