Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Kelényi B. Ottó: A török Buda a keresztény Nyugat közvéleményében 34-101

A TÖRÖK BUDA A KERESZTÉNY NYUGAT KÖZVÉLEMÉNYÉBEN 53 A visszafoglalásra vonatkozó költői anyag egy része elbeszélő jellegű. Az elbeszélő költők történeti hűséggel és szárazon írják le az eseményeket és többé-kevésbbé pontos adatokat szolgáltatnak a keresztény-török erők viszonyaira vonatkozólag ; végigkísérhetjük bennük a felszabadító sereg előrenyomulásának egyes mozzanatait. Ballagi Aladár kéziratos bibliográfiai gyűjteményében a visszafoglalásra vonatkozó olasz lírára is több, az eddigi ismertetések keretében elő nem forduló költeménnyel találkozunk. Ilyen Antonio Magliorini »Buda espugnata« c. tízlapos elbeszélő költeménye.

92

) Ilyen továbbá Gaetano Molari Lipóthoz intézett, a 97. zsoltár parafrázisaként megjelent költeménye,

93

) amely Lipótot »Imperator d'Occidente«-nek nevezi. Michèle Benuenga »Interpretatione«-ja,

94

) ez a tizenkétlapos óda, amely 15 tizenegysoros versszakot tartalmaz, »Delle stelle in oroscopo del Serenissimo Prencipe Carlo Quinto« készült. Filippo Capistrelli három szonettet és egy madrigált intéz XI. Ince pápához, Lipót császárhoz és Lotharingiai Károlyhoz »Per l'Bspugnatione memorabile della citta di Buda la reale del Ungaria« címmel.

95

) Ferrarában jelent meg Pietro Chieregato ódája : »Buda espugnata«. 39 versszakban énekli meg a »Metamorfozi« Parmában, Modenában és Bolognában megjelent költemény Buda visszafoglalásának történetét. Utolsó versszaka a szeptember 2-i győzelemről szólva így hangzik : »Di settembre il secondo, L'anno mille seicento ottanta sei, Il Cattolico Mondó, Miro cader con Buda, e Turchi, e Hebrei : B il Papa del gioir per Buda doma, Vintisette gran Ltrnni accese in Roma.« Ibrahim basának IV. Mohamed szultánhoz intézett Krizáit leveleit olvassuk Buda elvesztéről a »Lettera che seribe il Gran visir al Gran Turco« c. római és bolognai kiadású kétlapos nyomtatványban. (1686.) IV. Mohamed siralmai szólalnak meg az »Oratione« c. költeményben,

96

) amelyben panaszolja a szultán, hogy »Buda, e Naisel ha posto anch' in catena«. A visszafoglalásra írt olasz költemények összegyűjtése a kutatót még sok feladat elé állítja. Meg kell még említenünk, hogy Buda bevételét két olasz eposz örökíti meg. Antonio Costantino és Federico Nomi a két eposz szerzője. Mindketten a Tasso-epigonok közé tartoznak ; az eposzok csak annyiban eredetiek, hogy egykorú eseményt örökítenek meg, Tasso hatása alatt azonban a Buda visszafoglalásáért vívott harcot keresztes hadjáratnak tüntetik fel. Antonio Costantino eposza : Buda conquistata o sia l'ottomana superbia abbatutta.

9 7

) A szerző eredeti terve az volt, hogy nemcsak Buda visszafoglalását, hanem a török hadjáratok további történetét is eposzba foglalja. A pozsareváci béke következtében azonban e tervétől elállt. Costantino hű krónikása akar lenni a történeti eseményeknek. Fájlalja, hogy Buda ostrománál résztvett valamennyi hősnek nem tud szerepet juttatni, de azért függelékben valamennyi hőst fölsorolja. Bár a költő bizonyára olvasta az olasz történeti munkákat, amelyek német forrásból merítve anyagukat, minden érdemet megtagadnak a magyaroktól, eposzában mégis némi szerepet juttat a magyar vitézeknek és a függelékben is megemlékezik róluk. Az eposz 12 énekből áll. Nem ragaszkodik csupán a történeti eseményekhez, a harcok leírását francia forrásból vett szerelmi epizódok is tarkítják.