Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)
Kelényi B. Ottó: A török Buda a keresztény Nyugat közvéleményében 34-101
A TÖRÖK BUDA A KERESZTÉNY NYUGAT KÖZVÉLEMÉNYÉBEN 51 váltja föl elsősorban annak a férfiúnak szívében, aki Buda sorsára ekkor talán legtöbbet gondolt és fölszabadításáért legtöbbet áldozott : XI. Ince pápáéban. Mert bár a fölmentő török sereg Érdnél döntő vereséget szenvedett, az előkészületek hiánya, a vezérek közötti egyenetlenkedés miatt az 55.000 főnyi keresztény sereg a 109 napos ostromot dolgavégezetlenül volt kénytelen abbahagyni, miután soraiból betegség, rossz táplálkozás következtében mintegy 23.000-en pusztultak el. E hadjárat körül keletkezett irodalom ismertetésére későbben térünk rá. De bizonyos, hogy az általános fölháborodás következménye lett azután, hogy most már Buda következő ostromára széleskörű, gondos intézkedések történtek. A következő évben a török békeajánlata és a haditanács készületlensége következtében a hadjárat csak júliusban kezdődött. Érsekújvár bevétele után a hadvezérek sürgetésére ismét fölmerült a terv, hogy a hadakat Buda ellen vezénylik. De a nuncius erélyesen közbelépett 86 ) és el is érte, hogy az előrehaladott évszakra való tekintettel elálltak a vakmerő újabb kísérlettől, hogy Budát megostromolják. Hogy Buonvisi ítélete mennyire helytálló volt, arra bizonyíték a kortársak véleménye, ami egyszersmind magyarázat arra is, hogy miért tartott oly soká Buda felszabadítása. Boetius 87 ) írja le, hogy Buda erődítményei erősebbek voltak, mint azt elképzelték. A vár falai annyira vastagok, hogy még ágyúgolyóval sem törhetők át. Árkai mélyek, cölöpsorai megkettőzöttek és tűzbiztosak. A tömegtámadások idején az ostromlókat az aknák tömegestől röpítették a levegőbe. Ezenkívül a török sereg java védte és tartotta Budát. Nagyszerű ígéretek is fűtötték a védősereget, hogy a török uralom kulcsát ki ne vehessék annak kezéből. Tekintettel voltak még a felszabadító török seregre is, amely a végső esetben áttör az ostromlókon és megmenti őket. A parancsnokokat félelem késztette a bátor védelemre, mert úgy járhattak, mint a Bécs előtti arcvonal feladása miatt megzsinegelt vezérbasa. Buda ostroma nehézségeinek tehát kézzelfogható okai is voltak. Ezekhez még hozzávehetjük Marco d'Aviano megjegyzését, aki szerint »a siralmas balsiker oka Buda előtt az, hogy vétkesek vagyunk és nem hiszünk eléggé Istenben.« Az 1686. évi hadjáratot elsősorban diplomáciailag készítették elő. Miután több esztendőn át a haditerv Buda felé irányult, természetesen ez évben sem lehetett máskép. Noha Buonvisi a stratégiai előrelátás alapján előbb a kisebb erősségek elfoglalását (Székesfehérvár, Szigetvár, Eger, Szeged, Kanizsa) tanácsolta, mert így Budát, ezt a legfontosabb várat, elkülönítik és a védők sehonnan sem kaphatnak segítséget : végül is Károly herceg véleménye győzött és az egész hadsereg, a Lotharingiai herceg fővezérlete ellen tiltakozó Miksa Emánuel bajor seregét is beleértve, Buda ellen vonult. A különféle nehézségek elhárításában főként Marco atyának volt nagy érdeme, aki Lipótnál is hathatósan lépett közbe az egységes vezetés érdekében. 88 ) Az ostrom június végétől szeptember 2-ig tartott. A körültekintő vezetésnek következményeként a fárasztó küzdelmek eredménye ezúttal nem maradt el és Buda lángokban, füstben pusztult el, hogy új falai között helyet adjon egy új érának és egy új kultúrának. 89 ) 5*
