Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)
Kelényi B. Ottó: A török Buda a keresztény Nyugat közvéleményében 34-101
A TÖRÖK BUDA A KERESZTÉNY NYUGAT KÖZVÉLEMÉNYÉBEN 49 Károly herceg zászlaja alá, hogy a török félhold uralmának véget vessenek, hogy Lipót uralmát nagyobbítsák, hanem azért is, hogy Krisztus földi országának határait kiterjesszék. A bécsi állam- és haditanács tagjai, továbbá a hadjáratok vezetői közül nem egy nemcsak arra volt képtelen és méltatlan, hogy fontos szerepet töltsön be, de arra is, hogy a morális közösségnek tagja legyen. A Lipót udvarában uralkodó európaszerte ismert visszás állapotok nem nyújtottak biztosítékot arra, hogy Burópa fejedelmei a bécsi rendszer vezetésére bízzák magukat. De amikor Magyarország felszabadításának ügyét a pápaság vette kezébe, még a nem-katolikus fejedelmek is a nyugati kereszténység háromszázados problémáját oly kézben látták, amelynek műve népeket összefoglaló, nemzetek felett áll. Bnnek értékelése ma is szükséges mindazok részéről, akik a pápaság missziójának gyümölcseit élvezik. Ne térjünk ki ez alkalommal azoknak a történeti adatoknak vázolására sem, amelyek a pápaságnak II. Szilveszter kora óta a mohamedánizmus elleni sorozatos akcióit igazolják. Hiszen ezek ma már szinte a köztudatba mentek át. A fölszabadító hadjáratok korának irodalmi állásfoglalásaiból is arra a meggyőződésre juthatunk, hogy a pápa kezdeményezése, diplomáciájának, misszionáriusainak és pénzáldozatainak nehézséget nem ismerő hatása alatt jöhetett csak létre a »Sacra lega«. A pápa magatartásának éber nyilvántartása, nyilatkozataival, elismerésével, vagy rosszalásával kapcsolatos élénk irodalmi visszhang még azoknak a német sajtótermékeknek elfogultságát is kellő értékre szállítja le, melyeknek céljuk volt, hogy a pápa ellen hangulatot teremtsenek. Buonvisi bécsi nuncius diplomáciai ügyessége, politikai tapintata, viszont meg nem alkuvó szigorúsága, Abraham a Sancta Clara, Em. Sinelli és különösen Marco d'Aviano életszentségből fakadó misztikus ihlete az uralkodóra, az államügyek, katonai és pénzügyi közigazgatás reformjára is oly elhatározó hatást gyakorolt, amelyet a természetfölötti erőknek a történelemben megnyilatkozó hatásának nevezhetünk. Ők az államéletbe egy egészen új elemet vittek bele, személyes aszkézisüket és a mindennapok változásától különbözőlelki nagyságukat. 76 ) Az ő működésüknek volt továbbá köszönhető, hogy a katonák jórészt nem mint prédaéhes kalandorok mentek a küzdelembe, hanem keblükön vagy tarsolyukban Antonio Foresti imakönyvével és azzal a felemelő tudattal, hogy Isten országáért harcolnak. A »Conforti celesti inviati alle milizie Christiane della Sacra Lega contro il Turco« 77 ) megmagyarázta nekik, hogy a küszöbön álló hadjárat célja nem egyéb, mint Krisztus harca a hitetlenek ellen. Megvilágítja a katolikus egyház álláspontját is, hogy az érette síkra szálló harcosokat eszményi küzdelmeikben lelkesítse. »Auff, auff Ihr Christen!« kiált föl Abraham a Sancta Clara 78 ) és megmagyarázza, »Weilen aber auch Gottes Hand die Menschliche Würckung erfordert, und Gottes Seegen ohne Menschen-Deegen nicht will den Feind jagen, also habe mich underfangen ein kurtze Anmahnung in Truck zu geben : dadurch alle Christliche Potentaten zur Binigkeit, alle Sünder zur Bekehrung, all unsere Soldaten zur Tapfferkeit, alle Kleinmuetige zur Hoffnung, alle Christen insgesamt zum Heiligen Gebett anzufrischen.« Másfelől pedig ismételten olvassuk : szüntesse meg a császár az összes igazságtalanságokat, amelyek az ártatlanoknak kárt okoznak. Szabályozzák meg a hivatalokat és hatóságokat, csökkentsék számukat a 5 Tanulmányok Budapest múltjából V.
