Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)
Kelényi B. Ottó: A török Buda a keresztény Nyugat közvéleményében 34-101
48 KEIyÉNYI B. OTTÓ Azután következik az esemény előadása, végül a bűnbánatra felhívás, vagy ha győzelemről szólt az ének, akkor hálaadás. 74 ) A XVII. század második felében már tekintélyes irodalma van annak a kérdésnek, hogy mikép verjék ki a törököt Európából. Ezek az elméleti, politikai és haditaktikai művek, valamint a kor divatos politikai jóslatai mély betekintést engednek a kor szellemébe, teljessé teszik a barokk eszmevilágának képét, egyszersmind magyarázatot adnak a felszabadító hadjáratok megindulásának politikai világára. Míg nálunk Zrínyi Miklós, a költő, horvát bán dorgálja honfitársait, de azért bízik a nemzet erényeiben, és a magyarság erősítésében, a zsoldos hadak eltávolításában és a nemzeti védősereg felállításában látja a török kiűzésének biztosítékát, addig a Nyugat ostorozza a nemzeti ellentéteket és a keresztes hadjárat európai megindításával akarja a törököt nemcsak Magyarországról, hanem egész Európából kiverni. De erre egyrészt megfelelő alkalomra, másrészt szervező erőre volt szükség. Az 1663. évi szentgotthárdi csatában Montecuccoli seregében már 4000 francia is harcol a török ellen. Mégis az 1683. évi török támadás idején a pápaság hatalmas akciója nélkül a Szent Liga nem jöhetett volna létre. 3. Az Unió Christiana küzdőtere. Bécs 1683-ban történt felszabadítása a keresztény Nyugat megmentése volt. Miként végrehajtásában, úgy hatásaiban is nemcsak egy nemzet, hanem az egész keresztény Nyugat összefogásának eredménye. Ezt mutatják a katonai műveletek mellett a hadjárat diplomáciai és pénzügyi kísérő jelenségei is, amelyeket XI. Ince pápa kezdeményezett és amelyek nélkül a hadjárat nem valósulhatott volna meg. Annak ellenére ugyanis, hogy a török az 1664-ben kötött vasvári béke rendelkezéseihez nem tartotta magát és Thökölyvel együtt a magyar királyság területére támadt, I. Lipót császár és miniszterei mindent megtettek a béke meghosszabbításáért. A császári békekövetek azonban semmit sem értek el, mert Kara Musztafa nagyvezír elérkezettnek látta az időt, hogy Lipót ellen forduljon. A fenyegető hadjárat küszöbén a bécsi miniszterek csak a birodalom nyugati épségének fenntartásán fáradoztak, a török támadásra azonban nem készültek fel. Csak a pápa határozta el magát a védelem megszervezésére. 75 ) É s ezzel a török elleni védelem és támadás kérdése egy tisztultabb, magasabb rendű légkörbe került, mint amivel a bécsi vagy általában az európai udvarok rendelkeztek. Ez időben jelenti Velence konstantinápolyi követe szenátusának, hogy a török előtt a pápa különös tiszteletben áll. Egyedül őt tartja alkalmasnak arra, hogy a keresztény fejedelmeket egyesítse a félhold ellen. A pápaság az egyetlen hatalom, amely a törököt aggodalommal tölti el. Az 1683. év és a következő esztendők eseményeinek alakulása megmutatta, hogy a török a pápaság erkölcsi és politikai erejét sokkal jobban ismerte, mint a nyugateurópai fejedelmek. Nagy országokat, világrészeket megmozgató vállalkozásoknál az emberi tökéletlenség és elesettség minden alakjának felmerülése mellett a világmindenséget átható transzcendens és misztikus elem is feltűnik. A katonák egész Európából nemcsak azért tódultak a fővezér, Lotharingiai
