Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Kelényi B. Ottó: A török Buda a keresztény Nyugat közvéleményében 34-101

46 KEXÉNYI B. OTTÓ szálljon hadba Bocskai ellen. Változatos kalandok után »S. André« alatt táborozik, magyar fogságba esik ; Budára, innen pedig az egri rabszolgavásárra kerül. Hosszú sorban, gubbasztva és rongyosan állanak az áruba bocsátott keresztény rabok Eger piacán. Wildet Budára viszik, török gazdája jól bánik vele, török írásra és olvasásra kényszeríti és megengedi, hogy lefagyott lábára a budai fürdőben keressen enyhülést. Budán nyugalmas, néhány utcára szorított eseménytelen életének is megvannak a maga hétköznapi szenzációi. Tatárok hurcolnak a vásárra nyomorult foglyokat, török katonák vonulnak Érsekújvár alá s kíváncsi emberek gyűlnek a bevonuló belgrádi basa csodájára. Közömbösen, színek iránt érzéketlen szemmel vonultat el maga előtt minden benyomást, Buda szegényes leírását ékeli bele elbeszélésébe. Már színekben sokkal gazdagabbak Hans Jacob Amman utazási könyve,

65

) valamint a követségi útleírások, amelyek közül Taffernernek Walter L

eslie gróf konstantinápolyi követjárásáról írt útleírását

66

) és Wenner v. Crailsheim Reysebuch-ját

67

) említjük meg. A kalandorok útleírásaiból, történeti könyvekből, anekdota- és novellatárakból kerülnek elő azok a vonások, amelyek lassanként a magyar környezet állandó rekvizitumaivá válnak. Ez a környezet később is alig változik. A fokozódó érdeklődés ugyan kitágítja, történeti és földrajzi komplikációjaival gazdagabbá élénkíti a képet, de az alapformát változatlanul veszi át. Ezt a folyamatot az »Ungarischer Simplicissimus«,

68

) Happelius »Ungarischer Kriegsroman«-ja

69

)és »Tesaurus Exoticorum«-a

70

) zárja be. Ez utóbbinak párja az angol Ed. Brown útleírásában fedezhető fel.

71

) A történeti eseményeket rendszerint csak történeti egymásutánban regisztráló XVI. századdal szemben a XVII. század határozott fejlődést mutat. írói a magyar tárgyakban ugyan még mindig csak a kuriózumot látják, de hellyel-közzel már kísérletet tesznek a bennük rejlő költői elemek értékesítésére és kiaknázására. Az átmenetet az 1622-ben költővé koszorúzott Jacob Vogl, a nürnbergi mesteriskola megkésett képviselője mutatja Ungarische Schlacht-jában, amely a Riade mellett vívott csata történetét dolgozza fel.

72

) A bécsi udvarnál az osztrák és lehetséges, hogy magyar nemességgel is történt érintkezése Siegmund von Birkenben, a gáláns kor ünnepelt költőjében érdeklődést keltett Magyarország és a magyar tárgyak iránt. Az osztrák uralkodó családok ünneplő történeti műve (Spiegel der Echren des . . . Kaiser- und Königlichen Erzhauses oesterreich . . . Nürnberg 1668.) át meg át van szőve magyar vonatkozásokkal és Magyarország történetének vázlatát adja Miksa haláláig. Az 1663—64-i török háborúnak képekkel, vázlatokkal és rajzokkal illusztrált leírása, amely »Der vermehrte Donau Strand . . .« címmel jelent meg, már önállótlan és hangjában szárazabb. Kritika nélkül veszi át Zeiller és a Theatrum Europaeum adatait. Mégis ez a mű talál a Nyugat előtt leginkább méltánylásra. Német és olasz nyelven számtalan kiadása jelenik meg és adatai még a Buda visszafoglalása utáni időkben is általánosakká válnak. Birken e művénél sokkal jelentékenyebb a »Mausoleum Potentissimorum ac Gloriosissimörum Regni Apostoliéi Regum et Primorum Militantis Ungariae ducum vindicatis e mortuali