Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Bánrévy György: Az első hivatalos intézkedések a visszafoglalt Budán 1686-ban 242-270

Az első hivatalos intézkedések a visszafoglalt Budán 1686-ban A keresztény Európa Budát a XVII. században már nem tekinthette ténylegesen a kereszténység védőbástyájának. Budának ez a jelentősége a török megszállás hosszú ideje alatt teljesen megszűnt. Ennek az epithetonnak a XVII. században már nem volt tartalma és csak mint hagyományt örökölhette egyik nemzedék a másiktól. A történeti események során Magyarország fővárosának szerepét vizsgálva azt kell megállapítanunk, hogy Buda a XVI. század második felében és a XVII. században egészen 1686-ig nem a kereszténység, hanem ellenkezőleg, a török védőbástyája volt. Mint a Magyarország területére is kiterjeszkedett török uralom végvárában védte benne a mohamedánság az oszmán birodalmat a kereszténység meg-megújuló, de 1686-ig sikertelen támadásaival szemben. 1686-ban ez a végvár elesett és ezzel Buda egy csapásra visszanyerte több emberöltőre elvesztett jelentőségét. SŐt már nemcsak »védő«, hanem egyszerre a kereszténység támadó bástyájává is lett. A szó szoros értelmében Budáról indult meg a győzelmes várvívó sereggel a Magyarországot és ezzel az egész európai kereszténységet felszabadító hadjárat és Buda továbbra is központja maradt a dél felé irányuló hadműveleteknek. A török az erőd sorsdöntő fontosságához mért elszántsággal védte birodalmának ezt a határerősségét, »....a vár parancsnoka.... megmutatta azt, hogy, ha valaki, ő bizonyára hivatva van Konstantinápoly és Jeruzsálem kulcsát, a büszke Budát, az ozmán, hatalom számára megtartani.«

1

) Nem is a védők, hanem az ostromlók hősiességén és kitartásán fordult meg Buda sorsa. Budát ki kellett ragadnia a kereszténységnek a mohamedánok markából és ez az Európa-szerte uralkodó közhangulat kölcsönzött erőt az ostromló seregeknek. Egész Európa, a kereszténység mint egy ember, a hadvezetők és katonák egyaránt tudatában voltak a feladat rendkívüli fontosságának és csak egy cél lehetett előttük : Budát bevenni, bármi áron. Ennek a megalkuvást nem ismerő elszánásnak Buda mint város természetszerűleg sok tekintetben áldozatul kellett, hogy essék. Az ostrom és a győztesek fosztogatása nyomán támadt pusztulás szinte megsemmisítette a várost. A vár és város helyreállításának, megerősítésének, újratelepítésének, felépítésének és az ország gazdasági vérkeringésébe való bekapcsolásának el kellett következnie. Ezek a feladatok a katonai, majd polgári (kamarai) hatóságokra hárultak. A következőkben azokról a legelső hivatalos intézkedésekről kísérelünk vázlatos rajzot adni, amelyek a visszafoglalást követő napokban és hetekben voltak hivatva az erődítmény és a város életét szabályozni. A bécsi udvari Haditanács és az udvari Kamara rendelkezései mindjárt