Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Budó Jusztin: Az első kulturtörekvések Budán a visszafoglalás után 220-241

AZ ElySŐ KUI/TÚRTÖREKVÉSEK BUDÁN A VISSZAFOGLALÁS UTÁN 239 a XVII. században majdnem egyedül a jezsuiták, a XVIII-ikban ők és a piaristák látták el. Néhány más szerzetbeli latin iskola keveset számít, (Fináczy Ernő : Az újkori nevelés története, Budapest 1927. 282. 1.) A budai iskolák belső életét, a nevelő oktatás menetét és tartalmát Prileszky János kollégiumi rektor 1766. évi jelentéséből ismerjük meg részletesen. Ezt a jelentést gróf Barkóczy Ferenc esztergomi érsekhez kellett volna felterjesztenie, aki Mária Terézia királynőtől megbízást nyert az iskolai oktatás megreformálására. Minthogy időközben Barkóczy érsek meghalt, Prileszky rektor terjedelmes jelentését a rend bécsi provinciálisa útján a helytartótanácsnak terjesztette fel. Kiemeli ez a jelentés elsősorban azt, hogy a rend iskolai épületeit Budán majdnem kizárólag alapítványai jövedelmeiből emelte, amit a rektorok szorgalma és buzgalma tett lehetővé. (Rectorum Collegii industria aedificium scholarum fere a fundamentis surrexit.) A kollégiumban 8 főiskolai és 6 gimnáziumi tanár nyer ellátást és valamennyien a Jézus-társasághoz tartoznak. (Omnes e societate.)Egynekegynek az ellátására a Jézus-társaságban szokásos mérték szerint ebben az időben alig elég 200 forint. Az iskolákról és ezek tanárairól a kollégium közös jövedelmeiből történik gondoskodás. (Utrisque ex communibus Collegii reditibus providetur.) A tanulók ellátására sincs más alapítvány, mint csak a szemináriumé az egyházi, és a konviktusé a világi ifjúság számára. Mindkettőnek az igazgatása azonban 1761 -ben világi papokra szállott át. Ez év november elsejéig a két intézetet a jézustársaságiak kormányozták, ekkor azonban gróf Barkóczy Ferenc esztergomi érsek intézkedésére a vezetést a pozsonyi társaskáptalan egyik kanonokja, Szalay György kezébe adták át. Ugyanakkor átadták a házi irattárat az összes tárgyak leltárával együtt, valamint a konviktorok pénzét is. Az időközben meghalt Barkóczy prímás kérdéseire adott feleletekből kitűnik az is, hogy időmultán a Nezsideruradalmat pénzen visszaváltották a rendtől s az így befolyt összeget gyümölcsözőleg helyezték el és pedig 80 ezer forintot Pesten a sóhivatalnál 5%-os kamatra, 16 ezer forintot pedig Bécsben ugyanannyi kamatra. A magasabb iskolák felső osztályaiban, vagyis a teológián kánonjogot adnak elő, továbbá morális teológiát, amelyet 2 tanár tanít és a hit vitás kérdéseit. (Controversae quaestiones fidei.) 1766-ban végrehajtották néhai Barkóczy prímás rendelkezését, miután azt az esztergomi székeskáptalan is helybenhagyta és megerősítette (desiderium ac voluntatem sui capitis ratam habuit probavitque V. Archicapitulum Strigoniense) és a teológián más rendszert vezettek be. Mindenekelőtt ezt a tanfolyamot 2 évről felemelték négyre és tanítani kezdték az úgynevezett ágazatos hittant skolasztikus alapon (theologia dogmatico-scholastica) négy éven keresztül ; ezt két tanár tanította heti négy-négy órában : az egyik reggel, a másik délután Antoine atya könyvéből. A harmadik tanár a szent kánonokat tanította hetenkint 3 órában mind a négy éven át (quadriennio totó) az összes teológusoknak ; a negyedik tanár a Szentírást ugyanannyi órában és ugyanúgy mintáz előbbi. Amint látjuk, az új rendszerben a morális teológia és a controversae quaestiones fidei helyére a theologia dogmatico-scholastica és a szentírásmagyarázat lép ; a kánonjog megmaradt, de sokkal alaposabban taníthatták, miután most már négy évig tartott a teológiai tanfolyam. A változás súlypontját maguk a jezsuiták a skolasztikus dogmatikában