Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Budó Jusztin: Az első kulturtörekvések Budán a visszafoglalás után 220-241

240 BUDÓ JUSZTIN látták, mert erről jegyezték fel, hogy ebben az esztendőben (1766) vezették be először az akadémiára. (Theologia speculativo-dogmatica hoc anno in Academiam introducta est primum. Hist. Coll. Bud. 1766.) A magasabb iskolák alsó osztályaiban, vagyis a filozófián etikát tanítanak, filozófiát és matematikát. Az elsőéves filozófusoknak az egyszerűbb matematikát adják elő és a logikát ; a másodéveseknek az etikát a természetjoggal és a fizikát. Eszerint a budai jezsuita akadémián a magasabb tudományokat nyolc jezsuita paptanár adja elő és pedig az egyik a matézist, a másik az etikát és természetjogot, a harmadik a logikát és metafizikát, a negyedik az általános és részleges fizikát ; az ötödik a szent kánonokat, a hatodik a Szentírást, a hetedik és nyolcadik a dogmaticoskolasztikus teológiát ; a nyolc professzor élén egy kilencedik áll, szintén felszentelt pap. A filozófián úgynevezett havi vitatkozást négyszer tartanak egy évben, ezenkívül többen vizsgát is tesznek a filozófiából és matézisből, továbbá az év végén az egész filozófiát még külön védelembe veszik. Később ez a rend is megváltozott. Ugyanis a filozófusok és teológusok egyformán évenkint háromszor az iskolában nyilvános vitát tartanak, hozzávéve mindig a filozófiai tételekhez matematikai és etikai, a teológiaiakhoz pedig kánonjogi és szentírási tételeket is. Ezenkívül évenkint kétszer : húsvétkor és augusztus végén mind afilozófusok, mind a teológusok nyilvános vizsgát kötelesek tenni. A második év végén pedig a filozófusok közül többen az egész filozófiát ünnepélyesebben szokták megvédelmezni. (Universam philosophiam propugnare solemnius consueverunt.) Ugyanezt teszik a negyedik év vége felé az arra alkalmasnak talált teológusok (qui habiles judicati fuerint),ha a szükséges költségük megvan (et sumptus necessarios habuerint). Fontos változás következett be ugyancsak 1766-ban a filozófián is. Itt azonban nem az előadott tárgy nevének változásával találkozunk, mint inkább magának a tárgynak, illetőleg lényegének és módszerének a változásával. Ebben az évben vezették be a budai akadémiára a newtoni filozófiát (Philosophia etiam Newtoniana hoc anno primum praelegi coepta est), ami annyit jelent, hogy a filozófiai oktatást a túlspekulatív és skolasztikus tehertől felszabadították és Newton, I^eibniz és Wolff Keresztély tanaival frissítették fel, azaz matematikai és fizikai alapra helyezték. Abból azonban, hogy az ebben az évben tartott ünnepi vitatkozáson az új tanok védőjével szemben a budai akadémia két professzora szállt porondra, arra lehet következtetni, hogy itt inkább engedménytevésről van szó. A jezsuiták látva, hogy a piaristák már 1743-ban bevezették pesti iskolájukban a newtoni filozófiát, engedményt tesznek a korszellemnek. (V. ö. Madzsar Imre : A budai jezsuita akadémia története. Magyar paedagógia, 1926. 8. 1.) A gimnáziumi oktatás uralkodó tárgya a latin nyelv ; ebben minél nagyobb ügyességre szert tenni, szóban és írásban, ez a tanítás fő célja. A tanítási idő félórákra tagozódik. Az első félórát délelőtt és délután egyaránt leckefelmondásra szánják ; az utolsó félórában a történelmet magyarázzák. (Ultima media hóra explanatur história.) Dolgozatírás a reggeli órákban van, mert Budán az első, második és harmadik osztályban, valamint négy hónapon át a negyedik osztályban is a feladatokat magyar és német nyelven kell tollbamondani s ezért több időt kell erre fordítani,