Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Budó Jusztin: Az első kulturtörekvések Budán a visszafoglalás után 220-241

234 BUDÓ JUSZTIN determinatio facta, utrum Budae vei Pestini). Pedig a következő év (1713.) október és november hónapjában néggyel megszaporodott a számuk. Azonkívül a konviktusba is felvettek hat növendéket, három ingyeneset és három fizetőt (terni ad fundationem et totidem erga solutionem). Knnyi személy számára nem lévén elegendő hely az akadémiai kollégiumban, másrészt pedig mivel a klerikus- és világi ifjaknak a kollégiumban való lakása nem szolgálta az atyák és a többi szerzetes kényelmét, (non parum molestiae Patribus caeterisque Religiosis personis nostris afferebat) ezért részükre az Úri-utcában kibérelték a Schweidler-féle házat évi kétszáz forintért. Ezt október elején birtokba vették ugyan, de csak október 20-án költöztek be. Közben ugyanis az alumnusok és konviktorok megfelelő elhelyezésére át kellett alakítani. A dolgok ilyen irányú fejlődésére befolyással lehetett az is, hogy 1713 szeptemberében végre egy nagy kérdés nyert végleges megoldást. Amint már röviden említettük, katonai körökben sokan azon a véleményen voltak, hogy nem szolgálna a budai vár vagy felső város előnyére, ha oda engednék az akadémiát a magasabb iskolákkal. (Non fore de bono praesidii seu castri Budensis, si in illud Academia cum altioribus scholis admitteretur.) Erre nézve végleges válasz sem az uralkodótól, sem a Consilium Bellicumtól hosszú ideig nem érkezvén, a jezsuiták már-már ott tartottak, hogy a Budán alapított akadémiát az alsóbb és felsőbb iskolákkal Pestre viszik át (ut Academia Budae fundata ad Pestinensem civitatem cum utrisque, inferioribus nempe ac altioribus scholis transportetur) és Budán csak a társaság rendháza marad a grammatikai osztályokkal együtt. A fentebb említett két tényező azonban úgy döntött, hogy a magasabb iskolák nem lesznek hátrányára a várnak s ezért azokat az alsóbbakkal együtt állandósítani lehet ott. Ennek következtében a jezsuiták lemondtak azon szándékukról, hogy az akadémiát Pestre vigyék át. Ennek a kérdésnek az eldöntésétől nagy mértékben függött a szeminárium épületének a befejezése is, amely 12 év óta alapfalaiban állott. (Domus quoque nostrae, ab annis duodecim in primis ruderibus stantis, perfectio plurimum dependebat.) Hosszú ideig a jezsuita atyákat az az elgondolás vezette, hogy ha Budán nem lesznek felsőbb iskolák, akkor miért állítsák fel ott a szemináriumot, hiszen annak növendékei mind kizárólag magasabb tanulmányokat folytatnak. Most azután világosan áll előttünk, amit már röviden érintettünk, hogy miért folyt a szeminárium építkezése 1714-ben a legerősebben. Október hónapra nagyjából el is készült úgy, hogy e hó végén a klerikusok és konviktorok a bérelt házból egy teljes év után a szeminárium saját új házába költözhettek. (Ex conducta aliéna domo ad hanc propriam . . . alumni et convietores . . . plene translatif Idő multával elhelyezésük egyre jobb lett és 1715 folyamán már külön tanuló- és külön hálóterem állott rendelkezésükre az új épületben. 1720-ban pedig jól megfontolt okokból a konviktorokat külön választották a klerikusoktól. Eszerint az ország rendjeinek sürgetésére (urgentibus Regni Statibus) 1712-ben megnyílott a Széchenyi-szeminárium. Minthogy a szeminaristáknak a gimnázium elvégzése után felsőbb tanulmányokat kellett folytatniuk, másrészt pedig az iskolák jövőjét illetőleg biztatóbb helyzet állott elő a budai várban, 1713-ban ünnepélyesen is megnyitották a Széchenyi György