Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Budó Jusztin: Az első kulturtörekvések Budán a visszafoglalás után 220-241

AZ FJ,SŐ KUI/TÜRTÖREKVÉSEK BUDÁN A VISSZAFOGLALÁS UTÁN 235 érsek által már 1687-ben megalapított Academicum et Universitatis Collegium-ot Budán, az állandóan újabb épületrészekkel megtoldott kollégiumban. (V. ö. Szalay, i. h. 37.1.) A magasabb iskola kétéves filozófiai tanfolyam volt, (noviter inchoata Aristotelis Philosophia Biennalis) amelyen Aristoteles filozófiáját : a dialektikát és logikát tanították, és elsősorban a papképzés szolgálatában állott. Bevallott célja az, hogy mielőbb segítsen és enyhítse azt a hiányt, amely alkalmas lelkipásztorok tekintetében egész Magyarországon érezhető volt. (Ka lege, ut biennali consuleretur citius defectui aptorum per vastissimum Ungariae regnum pastorum et succurreretur.) Élesen mutat rá erre a hiányra például Keresztély Ágost szász herceg, esztergomi érseknek 1715 május 6-án a budai kollégium rektorához írt levele is, melyben a hozzá fordult egri püspök számára alkalmas lelkipásztorokat kér a budai kollégiumtól. (Idonei ex alumnis Budensibus ad animarum curam applicari possent. Act. Jes. fasc. 16. nr. 26.) Vagyis az iskola padjaiból vitték el a klerikusokat! A 26 éves késedelemnek okait részben már ismerjük ; a katonai körök túlzott aggodalmán kívül a háborús idők mostohaságából eredő más akadályok is útjába állottak annak, hogy az alapító érsek terve hamarább megvalósuljon. (Nec non a temporum variis belli tumultibus subiectorum injuria sese offerentibus obstaculis.) Az új iskola első tanárát már említettem, első dékánja pedig Gelb Gotthárd plébános és kollégiumi rektor volt. Meg kell itt említenem, hogy a budai Jézus-társaság kéziratos története (História Societatis Jesu Budae 1686— 1736, Nemzeti múzeumi könyvtár fol. lat. 3440) szerint a kétéves filozófiai tanfolyam megnyitása 1713-ban történt, (huic enim in effectum deducendae post multa pro et contra acta favit hic annus) viszont a Széchenyi-kollégium és konviktus szintén kéziratos története (História Collegii Szecséniani et Convictus ab anno 1687, Országos I

y

evéltár, Acta Jesuitica Bud. fasc. 18. nr. 16) szerint 1712-ben, mielőtt a növendékek a tonsurát és a kisebb rendeket felvették. Úgy véljük, hogy az 1712-es megnyitás inkább csak a tényleges szükséghez alkalmazkodott, míg az 1713-as megnyitás intézményes, hosszú vajúdás után bekövekezett ünnepélyes megnyitás volt. Két év múlva, 1715-ben a teológiai tanfolyam megnyitásával a főiskola teljes akadémiává fejlődött és létrejöttén főleg Hevenesi Gábor provinciális buzgólkodott. (Plurimum adlaborante Gabriele Hevenesi pro vinciali.) Mindjárt a megnyitás után a theologia morálisnak 13 hallgatója volt, az év végén pedig 17. Ugyanakkor a filozófiának közel 100 hallgatója volt, akik közül 22 hallgatta a metafizikát és több, mint 70 a logikát ; a gimnáziumnak viszont 226 tanulója volt. Kzek közül 22 főnemes, nemes 49, a többi pedig polgár és plebejus. Ez annak a felismerésnek az elterjedése mellett bizonyít, hogy az alsóbb iskolákban (scholae inferiores) elkezdett tanulmányokat Budán felsőbb iskolákban (scholae altiores) folytatni lehet. Ez az együttesség viszont maga után vonta az alsóbb iskolák tanulólétszámának nagymérvű megnövekedését. Alsóbb iskolák alatt a gimnáziumi osztályokat kell értenünk. A budai jezsuita gimnáziumnak évről-évre jelentős mértékben szaporodtak a tanulói. Az akadémiai kollégium tanulólétszáma 1757-ben volt a legnagyobb : 12 híján 800. Természetes, hogy a tanulólétszám emelkedésével bővült az agendák köre és emelkedett a rendtagok száma is. Míg 1720-ban például 25-en vannak a budai kollégium