Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Budó Jusztin: Az első kulturtörekvések Budán a visszafoglalás után 220-241

AZ ELSŐ KULTÚRTÖREKVÉSEK BUDÁN A VISSZAFOGLALÁS UTÁN 233 kollégium és a hozzátartozó két alapítvány, a konviktus és a papnevelő-» intézet között a számadásokat készítse el és hozza rendbe. Minthogy ugyanis az alapítványi javak átvételétől, azaz 1695 áprilisától az azokból befolyt jövedelmek és pénzösszegek 1710 végéig együtt kezeltettek a budai akadémiai kollégium jövedelmével és pénzével s a számadáskönyvekben nem külön jegyeztettek be, nem kis kétely támadt a tekintetben, hogy mivel és mennyivel tartozik a kollégium a 2 fundációnak és hogy ezek jog szerint mit követelhetnek attól. (Usque ad annum 1710 inclusive cum proventu et pecuhiis Collegii Ácademici Budensis miscerentur, neque seorsive in libris rationum, annotarentur.) Ï Ilymódon a jövedelmek és kiadások kezelése tekintetében a három intézet bizonyos (alapítványszerű) önállósághoz jutott, viszont a nevelés és oktatás folyamatossága még csak ezután hozta őket szorosabb kapcsolatba. Mikor már a fegyverzaj lecsendesedett, a szatmári béke után az országos rendek sürgetésére a papnevelőintézetet, Széchenyi-szemináriumot megnyitották. Az alumnatus igazgatója a jelölteket, miután a különböző gimnáziumokban vizsgát tettek, július 10-ére Budára hívta (Candidat! pro alumnatu, in diversis gymnasiis examinati, literis per eundem —i regentem — exmissis pro die 10. Julii Budám evocantur). Összesen tizen jelentkeztek. A jelentkezetteket —• nem lévén még kész a szeminárium épülete — a kollégiumban helyezték el és ellátásukról is a kollégium gondoskodott. Ez arra is volt jó, hogy a kollégium törlessze tartozásait és hátralékait a szemináriummal szemben. Július 24-e volt az a nap, amikor a papi öltönyt felvett 10 ifjú megvetette a Széchenyi-kollégium alapjait. (Veste clericali omnes induti sunt et príma Collegii Szecséniani fundamenta/ in decade numeri posuerunt.) A tizes csoport a tanulmányok folytatására küldetett (ad continuandas scholas missa) és Budán a retorikai osztály dísze volt (non parum ornamenti attulit Óratoriae Budensium Facultati). Szorgalmukról az iskolai év végén dicsérettel letett vizsga tanúskodott. November 13-án a 10 növendékhez még kettőt vettek fel s így a megnyitás évében, 1712-ben az intézetnek 12 bentlakó klerikus-növendéke volt. Az őszi szünidő után ezen alumnatus kedvéért végre megnyittatott a dialektika és logika iskolája, amelyet Korvin Mátyás után Budán bezártak (Quae a temporibus Corvinianis Budae claudebatur, in Alumnatus istius gratiam, aperta tandem fuit Dialecticae et Logicae schola.). A két tantárgy első jezsuita tanára Budán Görgei Imre volt, akit Bécsből hívtak Me| miután ott már ilyen tevékenységet kifejtett. Az akadémiai tanfolyamnak a szeminárium valamennyi növendéke hallgatója volt, de rajtuk kívül nem megvetendő számban kintlakó világi ifjak is. (Et alumni omnes cum non contemnendo externorum studentium numero eidem studio applicati.)' Ugyanezen év (1712.) december 11-én az igazgató (régens) atya kérelmére és az esztergomi érsek engedélyével gróf Kollonics Zsigmond váci püspök a Széchenyi-szeminárium első növendékeinek feladta a tonsurát és a négy kisebb rendet a váci székesegyházban. Budán azonban előbb vizsgát kellett letenniök. Ezzel az intézet papi jellege még inkább kidomboríttatott. (Principale status et conditionis clericalis ornamentum) 1712-ben még nem történt döntés arra nézve, hogy Budán-e vagy Pesten fejezzék be a növendékek elhelyezésére szükséges épületet (nonduni