Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Budó Jusztin: Az első kulturtörekvések Budán a visszafoglalás után 220-241

AZ EI<SŐ KUI/TÚRTÖREKVÉSEK BUDÁN A VISSZAFOGLALÁS UTÁN 225: érsek, à bíborosok testületében a »bőkezűség csodájá«-nak (prodigiuni. munificentiae) mondott hazafias főpap (dr. Szalay Gyula i. h. 25. 1.) annak a nagyarányú és messzeágazó kultúrtevékenységnek, amelyet a jezsuita atyák a visszafoglalt Budán rendjük feloszlatásáig kifejtettek. Utódja az esztergomi érseki székben, Kollonics Iyipót gróf 1702 január 1-én kelt egyik oklevelében megállapítja róla, hogy szinte hallatlan bőkezűséggel s a legadakozóbban létesítette alapítványait, (fundationes inaudita -profiemodum liberalitate munificentissime factas. Coll. Bud. fasc. 1. nr. 9.) Széchenyi György érsek már elmúlt 84 éves, mikor 1687 március 19-én, érseki udvarában Pozsonyban három olyan alapítványt tett, amelyek a jezsuita atyák részére teljes mértékben biztosították az oktatói és pasztorációs tevékenység lehetőségét. Szülőanyja iránti fiúi kegyeletből; is tette, aki a közelben született és Budán lakott, ennek török kézre jutása után azonban onnan menekülni volt kénytelen (genitrix nostra, in vicinio orta, Budám incoluisset, eaque per Turcicam tyrannidem occupata, exulare coacta). És ő úgy érezte, hogy édesanyja azért hozta a világra, hogy amit a zsarnokság és gonosz eretnekség elrontott, azt ő Istenért és a hazáért helyreállítsa. Tette továbbá hálaérzetből a Jézus-társaság iránt, amely őt erényben, isteni és emberi tudományban hűségesen kiképezte, (quae me in virtute et scientia divina et humana fideliter erudiisset) Eszerint Budán a saját javaiból akadémiai és egyetemi kollégiumot (academicum et universitatis collegium) alapít és ennek adományozza 100.000 forinton vett Nezsider nevű mosonmegyei uradalmát, összes tartozékaival, telkeivel, jövedelmeivel és az ugyanott bírt három nemesi házzal együtt. Bzekre vonatkozó minden jogát a Jézus-társaság mindenkori generálisára ruházta át úgy, hogy azt a Jézus-társaság rendszere (Ratio et institutio studiorum Societatis Jesu) szerint akadémiai kollégiumnak nyilvánítsa, azon az érsek. jelvényeit alkalmazza és abban az Úr szőlője számára mind egyházi, mind világi, Magyarország hivatalaira és tisztségeire alkalmas személyek képeztessenek és műveltessenek ki. Az érsek reméli, hogy a Jézus-társaság szent miséiben és imádságaiban meg fog emlékezni lelkéről. Addig pedig, amíg az említett javak kéznél lesznek, nem fogja elmulasztani az akadémiai kollégiumot a saját, akár a mondott javakból akár máshonnan bírt költségein felépíteni. Az alapítólevél értelmében az új magyar művelődésnek ez az első jelentős alkotása akadémiai kollégium lett volna, szemben az egyszerű kollégiummal, amely névvel a jezsuiták általában az iskoláikat nevezték. A budai kollégiumban nemcsak a mai értelemben vett középiskolai tárgyakat, hanem a magasabb filozófiai és teológiai tudományokat is előadták volna, (academicum non humanioribus duntaxat, sed et liberalioribus philosophiae et sacratioribus theologiae disciplinis tradentis collegium.) így mondja ezt Kollonics is már említett, -1702 január 1-én kelt levelében, amely szerint az alapító érsek határozott szándéka az volt, hogy Budán egykor Akadémia állíttassék fel felsőbb iskolákkal és magasabb tanulmányokkal, (ea intentione, ut ibidem olim Academia cum altioribus scholis studiisque severioribus erigeretur.) Minthogy azonban a szűk vár nem alkalmas nagyszámú tanulóifjúság befogadására, ezenfelül a hegyre való feljárás is nehéz és fárasztó és sok más, nem kis jelentőségű akadályok is 3 6 Tanulmányok Budapest múltjából V.