Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)
Asztalos Miklós: A magyarság Buda visszafoglalásában vitt szerepének jelentősége 162-182
A MAGYARSÁG BUDA VISSZAFOGLALÁSÁBAN VITT SZEREPÉNEK JELENTŐSÉGE 171 őszre egyharmadra csökkent. A többi hallatlan nélkülözések, éhezések után vagy nyomorultul elpusztult, vagy elzüllött, szertement. A magyarság részvételét bizonyos mértékig meggátolták a fennálló politikai viszonyok is. A szégyenteljes vasvári béke után a Wesselényi-féle szövetkezést életre hívó nemzeti ellenkezés kitűnő alkalmul szolgált arra, hogy I. Lipót erélyesen léphessen fel az alkotmány és a protestantizmus ellen. Rendkívüli törvényszékek állíttattak fel. A bécsi kormány törvénytelen adókkal sújtotta az országot, egyre szaporította az idegen katonaság számát s a protestánsok üldözése mellett folytatta az erőszakos térítéseket. Már 1672-ben támadásra ösztönözte ez az eljárás az Erdélybe menekült bujdosókat. 1678-ben, miután a bujdosók szerződést kötöttek a francia udvarral, Erdély is beavatkozott a bécsi kormányzat magyarországi abszolutizmusába. Thököly katonai sikerei és a fenyegető török hírek következtében az udvar kénytelen volt feladni abszolutisztikus törekvéseit s az 1681. évi soproni országgyűlésen nyíltan megbukott a bécsi abszolutizmus. Thököly sikerein felbuzdult a török s 1683-ban döntő csapásra készült közvetlenül Bécs ellen. Nem számított arra, hogy XI. Ince pápa már évek óta dolgozott a francia-ausztriai ellentét kiküszöbölésén a célból, hogy az így felszabaduló erőket a török ellen lehessen felhasználni; s hogy a török támadás hírére a pápa fegyverszünetre bírja XIV. Lajost. A török sereg az egyesült lengyel-osztrák-szász-bajor seregekkel szemben elvérzett Bécs alatt s ez katasztrofális következményű volt Thököly sorsára nézve is. A kétségbeesett török, hogy kiengesztelje és megállítsa Lipótnak a bécsi győzelmet kiaknázó seregeit, 1685-ben elfogatta Thökölyt, amivel azonban végzetes hibát követett el, mert így nemcsak leszerelte a Felvidék ellenállását Lipóttal szemben, de maga ellen ingerelte Thököly kitűnő harci értékű kuruc katonáit is, akik áttértek Lipót hűségére. így maga a török teremtette meg a Buda visszafoglalásához szükséges magyarországi légkört. Lipót abszolutisztikus törekvései után az ország nem viseltetett túlzott bizalommal Lipót kormányzatával szemben. Thököly hatalma épp összeomlott. Felesége még nem lankadó kitartással védte Munkács várát a császári csapatok ostromával szemben s így még a Thököly-féle mozgalom sem volt teljesen leszereltnek tekinthető. így szó sem lehetett a lelkek pacifizálásáról, helyesebben arról, hogy a Bécs irányította hadivállalkozással a magyarországi csonk lakossága osztatlanul együtt érezzen. Bármily jószandékkal is vette kezdetét a kormány részéről az ország pacifizálásának végrehajtása, az csakhamar helytelen utakra tévedt. Caprara tábornagy sok jóakarattal és tapintattal igyekezett megnyerni Lipótnak a volt bujdosókat, de az örökös pénzzavarban levő udvari kamara nem vette jó néven, hogy Caprara visszaszolgáltatja az elkobzott vagyonokat s ridegen a maga érdekeit tartván szem előtt nem kis izgalmat okozott a volt felkelők nagy tömegében. A közvélemény a nemzeti haderő újjászervezése és újból való megteremtése mellett foglalt állást, amit Bécsben — mint láttuk -—• elaltattak. Ez sem szolgálta a lelkek megnyugtatását. Ismét súlyosan nyugtalanította az ország lakosságának sokat üldözött protestáns rétegét néhány oly jelenség és felelős helyen elhangzott kijelentés, amelyből azt kellett látnia, hogy az 1681. évi soproni ország-
