Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Borbély Andor: Kéziratos ábrázolások Buda visszafoglalásáról 132-141

KÉZIRATOS ÁBRÁZOLÁSOK BUDA VISSZAFOG^AIASÁRÓI, 137 À Bécsi Nemzeti Könyvtárban is található az ostromról egy alaprajz, amely a várat megközelítő árokrendszert tünteti fel.

28

) Szerzője ugyanaz a Brabant mérnök, akinek kezéből az Albertinában levő látkép kikerült. Bár hitelessége kétségtelen, vázlatos volta miatt részlettanulmányokra elégtelen. Gyűjtésünk harmadik csoportjába a felszabadítás utáni időben keletkezett ábrázolásokat soroljuk. Már nyugodtabb körülmények között, nagyobb pontosságú felvételek készülnek a városról és főleg a vár erődítési műveiről. Az ábrázolások színvonala a Faust—Geffelin-féle és az innsbrucki képeknél, továbbá a gobelinek mozgalmas szerkezetében már művészi magaslatra emelkedik. A visszafoglalás utáni időnek első és egyetlen hiteles, a részletekig alapos ábrázolása a bécsi Állami levéltárban Rabattá vezérhadbiztos rendeletére 1687 januárjában készült munka.

29

) Nemcsak műszakilag pontos alaprajz, hanem az utcahálózat, sőt az egyes háztelkek bejegyzésével a budai vár helyrajzának legmegbízhatóbb forrása. Bő jelmagyarázata megkönnyíti fölhasználhatóságát. A bécsi Hadilevéltár »Feldakten« csoportjában az 1690-es akták között egy igen gondos kivitelű, pontos felmérést feltételező alaprajz található, amely az erődítéseket ábrázolja.

30

) Sajnos azonban, hogy további részletek és a vár környékének helyrajza nincsenek rajta; a hozzátartozó hatoldalnyi leírás mindenesetre pótolja ezt a hiányosságot. Mind topográfiai hűség, mind művészi ábrázolás szempontjából igen sokra értékelt emléke az ostromnak H. Faust képe, amely a Fővárosi Múzeum birtokában van.

31

) IyOtharingiai Károlynak a törököktől visszafoglalt Budára való diadalmas bevonulását ábrázolja. A képszerkezet háttere a budai Várhegy, Gellért-hegy és Svábhegy látképe. A királyi várkastély zömök alakja és részeinek tagolása, a várkép kiemelkedő jelentőségű épületei, a vedfalak vonalvezetése, kapuk, mecsetek fekvése stb. a mellett szólnak, hogy festőjük szeme előtt Buda reális emlékképe, nem pedig kétes hitelességű metszetek példái lebegtek. Horváth Henriknek sikerült kimutatnia Faust képének szoros kapcsolatát a bécsi Burg egyik lotharingiai eredetű gobelinjével, amely a festmény tükörképe.

32

) A gobelin szövés-technikája természetesen bizonyos összevonásokat és változtatásokat követelt, úgyhogy a városkép topográfiai helyessége pontosság tekintetében csorbát szenved. Míg a Faust-képen rajta van minden olyan nevezetes helyrajzi és tájképi részlet, amely a várossziluett tartozéka, addig a gobelinkép összbenyomása jóval sommásabb. A kép tehát nemcsak a gobelinre volt hatással, hanem Budavár topográfiájának is egyik elsőrendű forrása. A visszafoglalás utáni idők helyrajzának egy igen értékes emléke került elő a Bécsi Nemzeti Könyvtárban őrzött haditérkép mellékképén.

33

) Az 1698-ban készült látkép rajzolója, L. Fr. Rosenfeld hadimérnök igen szomorú képet nyújt a vár épületeiről. A királyi palota teljesen romokban hever, csak a Dunára néző oldalon látszik kétemeletnyi magas front. Vele párhuzamosan a nyugati főfal belső fele és az annak folytatásaként körülbelül mégegyszer a törzsépület hosszáig elnyúló falmaradvány látható. Ez a megmaradt falkomplexum képezte aztán alapját a palota további építkezésének.

34

)