Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Borbély Andor: Kéziratos ábrázolások Buda visszafoglalásáról 132-141

138 BORBÉLY ANDOR A térképnek két évvel korábban, 1696-ban késztilt forrását sikerült megtalálnunk a Bécsi Nemzeti Könyvtár földrajzi gyűjteményében.

35

) Főleg díszítésében és finomabb részleteiben eltérést mutat az 1698-ban készült látképtől. Igen fontos előnye, hogy rajta van Pest város látképe, ahol igen jól kivehetők a városkép domináló elemei. Különösen érdekes az akkor még egytornyú belvárosi plébániatemplom rajza. A Gellért-hegy, a Tabán a Rácfürdővel, a királyi várpalota romhalmaz volta szinte durva valósággal tárja elénk az akkori állapotokat. A másik képen bemutatott várrészlet a Koronázó és Helyőrségi templomokat, előtte pedig a Vízivárost ábrázolja. Ennek a képnek szintén Rosenfeld császári hadimérnök a rajzolója, úgyhogy hitelessége — legrosszabb esetben autentikus képről való másolás útján — de biztosítottnak látszik. A Faust-képhez hasonló jelentőségű és művészi értékű az innsbrucki »Burg« második emeletén levő két festmény, amelyek szintén a budai vár ostromát ábrázolják.

36

) Egyiknek tárgya Buda ostromának perspektivikus látképe északról nézve, a másik kép a vár bevétele utáni utcai harcot és zsákmányolást örökíti meg. A képek szerzője ismeretlen, innsbrucki adatunk szerint

37

) lehetséges, hogy Franz Josef Textor festette, de szóbajöhet Maitens, Greifet és Baer, akik a palota festményein annakidején dolgoztak. A két kép tárgya szerint rokonságban van, vagy közös eredetre vezethető vissza két bécsi gobelinnel. I

v

ehetséges, hogy olyanforma összefüggés van közöttük, mint amilyent Horváth Henrik a Faust-kép és a bécsi gobelin között kiderített. Későbbi időben (a XVIII. század derekán) készült a bécsi Hadilevéltár mérnöki osztályában őrzött térkép, amely az ostrom-munkálatokat és a csapatok fölállítását ábrázolja.

38

) Buda és Pest utcahálózatára és a környék helyrajzára igen pontos ábrázolás, kár, hogy a bőven alkalmazott számjelölések magyarázatával térképünk ismeretlen készítője adós maradt. Végezetül bemutatjuk A. Reiner 1682-ben megjelent térképét, amely nem tartozik ugyan szorosan kijelölt tárgykörünkhöz, de mint a fölszabadítás korának közkézen forgó térképe, a magyar-török határvonal ábrázolásával érdeklődésünkre tarthat számot.

39

) A szines vonallal kijelölt határ akkor is, mint ma, nem messze a fővárostól, a Dunavonal felett húzódott. Csakhogy abban az időben a határvonalon kívül volt a még megmaradt Magyarország. Bár vagy 150 évig tartott ez az állapot, Buda fölszabadításával megváltozott a helyzet és eltűntek a térképről az országunkat feldaraboló határok. A visszafoglaláskori Buda ábrázolásával foglalkozó és bemutatott anyagunk természetesen nem tarthat számot teljességre és a jubileum évétől reméljük, hogy újabb kéziratos emlékek előkerülnek. Későbbi feladat lesz annak megállapítása, miként illeszkedik bele a kéziratos anyag a történelmi források csoportjába. Aki az ilyenfajta ábrázolás felhasználásmódját már ismeri, tudja, mily nehéz feladat előtt áll a kutató, amikor olyan forrásokat dolgoz föl, amelyeknek hitelessége és provenienciaja is különös, gondos vizsgálatot igényel. Borbély Andor