Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Borbély Andor: Kéziratos ábrázolások Buda visszafoglalásáról 132-141

Kéziratos ábrázolások Buda visszafoglalásáról. A sokszorosított ábrázolásoknak, a metszeteknek Budapest helytörténeti kutatásában való szerepével már foglalkoztak kutatóink.

1

) A metszetek egymástól való függési viszonyainak, az úgynevezett metszetcsaládoknak kimutatása révén tanulságos bepillantást nyerhetünk a művészek üzemtitkaiba és a hitelességről való felfogásukba. Régebbi metszetek adatainak felhasználása, önkényes változtatások nem azt a célt szolgálták, hogy az ábrázolást természethűbbé tegyék, hanem hogy a festői hatást elősegítsék, vagy hogy a szemlélők érdeklődését fokozzák.

2

) A folytonos változtatások annál könnyebben megérthetők, hiszen a szerzők mint művészek bizonyos művészi szabadságot engedhettek meg maguknak a valóság rovására. Kivétel nagyon kevés van (pl. Juvigny és Fontana metszetei), ezek is katonai, műszaki célból készültek, s mint ilyenek, szinte komoran hatnak természethű ábrázolásukkal. A metszet mint könyvillusztráció szintén bekapcsolódott a forrásanyagba és nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a régi Buda várossziluettje és topográfiája annyira összezavarodott. A metszetek tanulmányozásától tehát a régi helyrajz visszaállítására irányuló törekvéseink elmélyülését általában nem várhatjuk. Budapest múltjának teljes föltárásához, részletes helyrajzi tanulmányokhoz, a városfejlődés ismeretéhez, a régi városképek megalkotásához feltétlenül szükséges, hogy a metszetek mellett a kéziratos anyaggal is foglalkozzunk.

3

) A már eddig ismert és feldolgozott, itthon hozzáférhető helyen levő ábrázolásokon kívül a külföldön elszórt budapesti vonatkozású helyrajzi anyag is föltárandó és a kutatók rendelkezésére bocsátandó. Különösen fontos ez olyan anyagnál, amely egyetlen kéziratos példányban ismeretes és hozzáférhetősége — külföldön lévén — politikai vagy más kedvezőtlen körülmények alakulása folytán nehézzé válhat és amelynek esetleges megsemmisülése pótolhatatlan veszteséget jelentene. Az eredeti műalkotás-számba menő ábrázolások szoros kapcsolatot tételeznek fel a téma és szerzője között és így a kevésszámú kézirajz a hitelességnek magasabb fokát képviseli, mint a tömegében nagyobb számú metszet. Míg a metszetek bizonyos művészi hatásra törekedtek, addig a kéziratos kútfők inkább a szemléltetésre helyeztek súlyt. Néha ugyan a kézirajzról is kimutatható, hogy régebbi rajz vagy éppen metszet után igazodik, azonban az egymásról való másolgatás már csak azért sem feltűnő, mert az eredeti alkotások ritkábbak és különböző eredetűek.

4

) Míg a kéziratos kútfőnek (aktáknak, iratoknak, okmányoknak, stb.) kutatása régebben szorosan összefüggött a históriával, addig a rajzolt kútfőnek, a képnek, térképnek kutatásával csak műtörténészeink és