Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Bánfi Florio: Buda és Pest erődítményei 1686-ban 102-131

1.18 BANFI FI/3RIO szólván egész teljességében mutató nagyszabású rajzát említem, melyről azonban Kelényi Ottó kimerítő tanulmánya után fölösleges szólanunk. Budának a kastélytól és a Felső-várostól alkotott várán kívül még egyéb erődítményei is voltak, melyek részben az Alsó-városban, részben pedig a Vízi-városban emelkedtek. Az Alsó-város erődítménye keletkezését Salamon ugyancsak Zsigmond korába helyezi,

59

) holott nem egykorú a Felső-város védövének keletkezésével. Pigafetta újabban előkerült, autentikusnak látszó tudósítása szerint a törökök építették ; 60

) innen lehet magyarázni korszerűségét, melytől megtévesztve kutatóink sokkal korábbinak vélték eredetét. Az Alsó-várost északról záró fal volt ez erődítmény, melynek helyére és terjedelmére vonatkozólag eltérőek a vélemények ; de — úgy látszik — mégis igaza van Angelinek,

61

) akitől leírt forma egy korábbi állapotot mutat, mint a Károlyitól meghatározott 1686-i állapot. Collignon pontosnak látszó metszete

62

) ugyanis megerősíti Angeli okoskodását, s olyan formában tünteti fel az Alsó-város falát, mely a Bécsikapu előtt képzett háromszögű redut északi sarkából kiindulva keleti irányban haladt a Dunáig. Az 1686-i ostrom idején azonban már más formában jelentkezik az akkori alaprajzokon, melyek alapján Károlyinak egész pontosan sikerült identifikálnia a szóban levő fal fekvésének helyét.

63

) Eszerint a fal az Esztergomi-rondellától indult ki észak felé, a Felső-város nyugati falának irányában, a Vérmező-út és a Várfok-utca sarkán azonban mintegy 100 foknyi szöget képezve, a Vérmező-út irányában haladt ; e szakaszon volt Marsigli szerint az Alsó-város felső, ú. n. »Hentes-kapuja« (Porta di macellaio), melyet nem említ Károlyi, aki a Széna-téren az Ostromutca tengelye irányában jelöli meg a felső-kaput, melyet Marsigli »Új kapunak« (Porta nuova) nevez. Eddigi irányát az Ország-út 45. (ma Margitkőrút 62.) számú házáig követte a fal, hol délkeletre kanyarodott, úgyhogy a régi polgári lövölde (ma régi Szent János-kórház) telkének a városfal szolgált kerítésül az Ország-út (ma Margit-körút) felől, melynek páros számú oldalán a házak utca-vonalba eső falai a városfal fundamentumán épültek fel. Az Erőd-utca és az Ország-út (ma Margit-körút) sarkán álló telek kerítése a szabadon álló városfal volt, melynek irányában folytatódott tovább az Erőd- és a Horvát-utca között. Aztán a Ganz-gyár Királyhegy(ma Bem József-) utcai épületének belső alapfala, továbbá a Fő-utca sarkán állott laktanyának a Királyhegy-utcával párhuzamosan vonuló alapfala képezte a városfal fundamentumát. E laktanya és a Fő-utca 89. számú ház között nyílott az Alsó-város alsó, ú. n. Vízi-kapuja, melyet a török »Kakas-kapunak« keresztelt el ; kevéssel lentebb a Dunaparton záródott e városfal a kb. 30 m átmérőjű Kakas-toronnyal. Az egykori források szerint még földtöltéssel sem rendelkezett e fal, melyet Coronelli igen vékonynak (»muraglia ugnola«) mond. Oldalazó védművei sem voltak ; ilyenekül — úgylátszik — csak kaputornyai szolgáltak. Volt azonban mellvédje, mely megett keskeny járdán födött fafolyosó húzódott végig. Pigafetta szerint ostrom feltartóztatására teljesen alkalmatlan volt. Miért is a törökök, mint Marsigli leírja, 1686-ban a városfal megett árkot húztak, s azt ostromkarókkal mellvédszerűen ellátták, hogy annál jobban védelmezhessék a gyenge falon könnyen törhető rést.

64

) Észak felé tehát az Alsó-