Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)
Bánfi Florio: Buda és Pest erődítményei 1686-ban 102-131
BUDA ÉS PEST ERŐDÍTMÉNYEI 1686-BAN 119 várost ez a fal zárta el, melynek 1886-ban még meglévő maradványait Károlyinál találja leírva az olvasó. A Vízi-városban keletkezett erődről Marsigli szolgál becses felvilágosítással. 65 ) Szerinte az 1684-i ostrom tantűságai késztették a törököt egy falszakasz építésére, a Felső-városba való vízhordás biztosítása céljából. E falszakasz is, miként az alsó-városi fal, földtöltés nélkül készült, s oldalazására üres tornyok szolgáltak, azon mód, ahogy kevéssel előbb Boristeneben is csinálták a törökök. Mint ilyen a Vízi-kaputól a Dunáig vonult, olyformán, hogy a mai Király-lépcső felső foka táján derékszögbe törve a Hunyadi János-utat szelte és a Fő-utcán át szállt le a partra. Marsigli részletrajza, csak egyetlen oldalazó védművel szemlélteti, holott az összes alaprajzok hármat mutatnak: ezek legfelsője a Lónyai palota telkén, középsője a Király-lépcső alatti lejtőn, harmadika pedig a Fő-utca 1. sz. ház telkén emelkedett. 66 ) S hogy az a terület, mely e fal és a kastélynak a Duna partjára lenyúló erődítményei közt terült el, teljesen biztosíttassék, a folyam felől erős palisszádok készültek. Megjegyzendő, hogy egyes látképek a Vízi- és az Alsó-város itt leírt falai között is ilyen palisszád-szerű kerítést tüntetnek fel, melyet azonban az alaprajzok mellőznek, valószínűleg azért, mert 1686-ban Pest és az Alsó-város elfoglalása után céltalanná válván leromboltatott. E látképek közül, mely a váron kívül az Alsó- és a Vízi-város erődítményeit is feltüntetik, legjellemzőbb a Magliar-féle metszet, melynek szövege is forrásértékű, főleg az erődítmények elnevezésének megjelölése miatt. 67 ) A váron kívül a XVI. század közepétől ismételten említés történik a Gellért-hegy erődítményéről, melyről a legrészletesebb tudósítással Bvlia Cselebi 68 ) szolgál : »Buda elfoglalása után Szulejmán khán fermánja folytán a 948-ik (1541) évben Gürz-Eliasz palánkja építtetett fel. A magas szikla felett a négy tájék őrzésére és őrházul való alkalmazás végett, belülről kőepítkezesű, kívülről pedig tisztán palánkszerű szép és szilárd építmény ez, s 800 lépés kerületű erősség. Déli oldalán nyíló egy kapuja, egy magtára és két ciszternája van . . .« Eszerint tehát egy kastélyszerű erődről van szó, kettős kerítéssel, melyek közül a belső kőből épült, a külsőt pedig palánk alkotta ; így látszik az összes látképeken is, melyek ovális formában ábrázolják. Egyébként tényleg csak »őrház« céljából készült, s Budavár védelmében semmi szerepet sem játszott. Most pedig menjünk át Pestre. A két ikervárost egy híd kötötte össze, mely Ungnád 69 ) szerint 1572-ben 60 oszlopra, a XVII. században pedig, mint Evlia Cselebi írja, 70 »tömlő-hajó«-ra volt építve. Hosszát Pigafetta 1567-ben egy negyed mérföldre, Ungnád 690 — szélességét pedig 7 — lépésre számította. Cselebi szerint »közepén négy hajó van, melyeket, ha átmenő hajó érkezik, felnyitnak és bezárnak.« Brown, az angol király háziorvosa 1674-ben azt írta róla, hogy ilyen szép hajóhidat még sehol sem látott, s ha ismernék Nyugaton az e fajta hidakat, bizony a roueni s grenoblei hidakat nem bámulnák annyira. 70 ) Ami már most Pest erődítményeit illeti, ezek fejlődésében két fázist kell megkülönböztetnünk. Bizonyos, hogy Zsigmond korában más volt Pest várának a formája, mint amelyet a XVII. századi képek mutatnak.
