Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Bánfi Florio: Buda és Pest erődítményei 1686-ban 102-131

BUDA ÉS PEST ERŐDÍTMÉNYEI 1686-BAN 117 A hadiépítészettan ugyanis azt tartja, hogy az üres rondellának igen nagy előnye van : a rajta törött résen a támadó fél igen nehezen fészkelheti be magát, a föld hiánya miatt nem tudja ott ütegeit megfelelően elhelyezni, ami tényleg be is igazolódott Buda 1684-i és 1686-i ostrománál. Képzeljük el most e kolosszális építményt, mely egy jó emelettel femyúlott a várfal mellől : mily hatalmas boltozatokkal és belül erős támoszlopokkal kellett bírnia, hogy az ágyúk és a védők terhe alatt a töretést megbírhassa. Mert belül üres volt, kis ajtók (»pusterla«) révén tartották fenn a közlekedést a szomszédos védművekkel. Ebben a formában jutott a vár a török kezére, mely miként a kastélyon, hasonlókép a Felső-városon is eszközölt némi újítást. Evlia Cselebi

55

) csak egy új rondella építését tanúsítja a Fehérvári-kapu mellett levő rondella helyén : »E kapun kívül egy kőszikla formájú bámulatos erőd van, melyet Gürdsi Kenaán pasa kezdett el és három lépés magasságra jött ki vele a föld felett, de befejezetlenül hagyta hátra. Ha készen volna, Budavára életre kelne vele ; kb. 200 lépésnyi erős bástyaalap ez.« Ez volt ama rondella, melyet Marsigli térképe »Torre del pascia Kasim« néven jelöl. Ezenkívül, miként a török látta el a kastélyt is a déli árokkal, legalább addig, míg új adatok nem kerülnek elő, neki kell tulajdonítanunk a Felsőváros nyugati oldala elé húzott árok keletkezését, mely egy jellegzetes védműve révén a XVI. század fejlettebb technikájára vall. Ez a védmű nem más, mint a Chiarellotól említett »falsabraga«, vagyis egy földből hányt »törpe gát«, mely az árok külső oldalán húzódott. Ez az árok a Felsőváros nyugati oldalának teljes hosszában terült el közvetlenül a várfal alatt, s külső peremén a mai Lovas-út helyén egy »fedezett út« (strada coperta) vonult az említett »falsabraga« védelme alatt. Végül a törökök az 1686-i ostrom folyamán egy ú. n. »ritirata« létesítésével eszközöltek igen érdekes módosítást az északi fronton, mely védmű keletkezéséről Chiarello szolgál becses felvilágosítással.

57

) Szerinte a törökök az Esztergomirondella és az Esztergomi-kapu közt a harmadik, tehát a Mátyás-korabeli fal nyugati szakaszát, eléje árkot ásva belülről feltöltötték földdel, minek következtében ez a falszakasz valóságos »piattaforma«-vá alakult, amelyre helyezett ütegekkel a kettős külső fal felett pásztázhatták a terepet. így jött létre a Károlyitól említett »esplanade«, aki azonban azt mondja, hogy »ezen esplanadot a harmadik legbelső fal zárta be«,

58

) holott e megett volt. Viszont Chiarello igazolja Salamont, aki már észrevette, hogy e harmadik fal előtt árok volt. A kastély és a Felső-város együttesével ilymódon formált várról nagy számban maradtak fenn különböző korú látképek, melyek sorozatából a már említettek közül visszatérünk Houfnagelnek már hivatkozott metszetére. Ez, mint említettem, egy Zsigmond-korabeli látkép alapján 1612-ben készült, hasonlóan az »Istituto storico e di cultura dell'

Arma del Genio« birtokában lévő metszethez ; csakhogy míg a francia metszet úgyszólván változatlanul továbbítja a kastély és a Felső-város Zsigmond-korabeli állapotát, addig a Houfnagelé már kibővíti a közben Domenico da Bologna által emelt déli Olasz-rondella és az északnyugati Esztergomi-rondella feltüntetésével. Mellőzve a többi látképeket, csak Erhard Schön-nek az 1541-i ostrom alkalmából készült, s a várat nyugati oldaláról úgy-