Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Bánfi Florio: Buda és Pest erődítményei 1686-ban 102-131

BUDA ÉS PEST ERŐDÍTMÉNYEI 1686-BAN 105 Kezdjük a várkastéllyal, magunkat Velius Gáspár útmutatására bízva, aki 1527-ben a következő tapasztalatokkal szolgál : »Ha—úgymond — nagyságra nem, de fekvésre nézve Buda hasonlít Rómában a Janiculus-szal összefoglalt Vaticanhoz . . . Egy hosszúdad és keskeny hegyhátat foglal el, melyhez csak két út vezet fel. . . Akir. kastély előtt szabad tér terül el . . ., ezt a nagy előteret a kastélytól harminc lábnyi széles árok választja el, melyen híd vezet keresztül. (Belül) szemközt áll Zsigmond király tömeges épülete ; inkább nagyság, mint szépség által tesz benyomást. Egy négyszögű tornyon kívül hat más tornya van ; (a négyszögű) hihetetlenül széles, s befejezetlensége miatt Csonka-toronynak nevezik. Ezen piac Duna felőli oldalán állanak a Mátyás király kezdette terjedelmes épületek ... melyek közül csak egyik ház is, ha teljesen elkészült volna, beválnék királyi lakásnak. E piacról egy másik hídon a belső kastélyba nyílik a bejárás, melyben a kir. lakosztályt tágas termek, . . . fejedelemhez méltó erkélyek és fedett folyosók ékesítik . . ,«

12

) 23. A budai királyi várpalota alaprajza 1687-ből. E leírás helyes megértéséhez szükséges tudnunk, hogy Mátyás királynak a kastély piacán Veliustól látott építkezéseit már nem szemlélhetjük jelen ábránkon, mert azok az 1686-i ostrom alkalmával elpusztultak. Észre kell vennünk továbbá, hogy Velius ugyanezen piacon csak kívülről látta Zsigmond építkezéseit, mert ezek a »belső kastély«-ban emelkedtek. A »belső kastély« tehát nem egyéb, mint a Zsigmondtól megnagyobbított régi, illetve eredeti budai királyi lak, melynek alaprajzát ugyancsak a »Plan de la ville et chateau de Bude« című térképről levont 23. képünk szemlélteti.