Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)
Bánfi Florio: Buda és Pest erődítményei 1686-ban 102-131
104 BANFI FI.ORIO Ezek közül szem előtt tartva a »Plan de la ville et chateau de Bude« 9 ) címűt (22. kép), lássuk Mazza elbeszélését, hogy mindenekelőtt összefüggő egységes képet bírjunk Budaváráról. »Ez — mint Mazza beszéli 10 ) — egy kellemes hegy hátán terül el kb. egy mérföldnyi kerülettel hosszúdad formában, úgyhogy két négyszöget, foglal magában, melyek közül a déli (I.), hol a kastély áll, jóval kisebb a várost bíró északinál (II.). A Duna felé eső oldalon az alsó rész falait érinti a folyam, mely a felső résznél egy földnyelvet hagy a vár alatt, hol a külváros terül el. Köröskörül hegyek és kies dombok emelkednek, de ezek közül csak a délre fekvő Gellért-hegy veszélyezteti a várat közelsége miatt. Észak felé viszont egy széles síkság húzódik, melyen két mérföldnyire Ó-Buda romjai látszanak. A városon kívül a falak alatt egy másik külváros is volt a Szent Mihály-templommal, melyről a vár ott levő kapuját is nevezik. E kapu mellett két olasz módra épített oldalazó védmű (»fianchi o bellovardi«) van, melyek hathatós védelmet nyújtanak a várnak. A vár déli felén emelkedő kastély úgyszólván egészében sziklára van építve, . . . hatalmas és jókarban lévő falakkal erősítve. Azonfelül homlokzata előtt egy barbakán (»cavalier tondo«) is van mellvédekkel és lőrésekkel francia módra képezve, s ez a síkságot egész a Gellérthegyig dominálja, mely innen kb. 800 lépésnyi távolságra emelkedik. Ezen homlokzat két oldalán nincsenek erődítmények (»fianchi«), ellenben magában a falban ágyúpadok (»cannoniere«) vannak, azon mód, ahogy Zárában is csinálták ama nevezetes kapu védelmét. Egyébként az egész várnak nincs sem árka, sem külső védműve (»altra sicurtà«), csak a meredekre faragott szikla-alapzat^ amelyen felépült. A kastélyt a várostól egy terjedelmes (»honesta«) árok választja el, mely azonban sem oldalakkal, sem ágyúpadokkal nem rendelkezik, sem pedig olyan falakkal, melyek kellő ellenállást nyújthatnának. Ott, ahol a vár a vízzel érintkezik, két toronyszerű védmű emelkedik, olyanok, aminőket Itáliában oldalazás céljára szoktak építeni ; ezek egyike egy fedett lépcsővel van kötve a várhoz, egymáshoz pedig egy kötőgát révén kapcsolódnak. E két torony közül az alsó pontosan megfelel a vár átellenes oldalán lévő két torony egyikének. Ezen oldal közepe táján egy olasz módra épített rondella (»un bastione tondo«) van, mely a Szent Mihály- külvárosra néző említett védőművekkel elégségesen oldalazza az ott levő kötőgátakat. A kastély alatt a síkságon egy kert terül el, falakkal körülvéve, mely egy lépcsőzet révén van kapcsolatban a kastéllyal. . .« Mazza 1542-i előadása és az 1687-i térkép közti különbséget megmagyarázza Giovanni Battista Chiarellonak a várról az 1686-i ostrom alkalmából adott tömör jellemzése : »ez (t. i. a vár) szabálytalan, illetőleg trapéz formában hosszúra nyúlva fekszik (a hegyen) kb. három mérföldnyi kerülettel, s magas és vastag fal övezi, mely belül földtöltéssel,, kívülről pedig egy törpe gáttal (»falsabraga«) van ellátva ; a védövet tíz régi szabású rondella erősíti a szárazföldi oldalak felől, a folyam felől pedig négyszögű tornyok nagy száma, azonfelül, ahol árok van, paliszszádok is fokozzák erősségét.« 11 ) Miután így általános képet nyertünk a vár arculatáról, vegyük egyenként szemügyre az egyes várszakaszokat, amint azokat előbb megállapítottuk volt.
