Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)
Bánfi Florio: Buda és Pest erődítményei 1686-ban 102-131
BUDA ÉS PEST ERŐDÍTMÉNYEI 1686-BAN 103 attól az összhangzatos viszonytól függ, mely magyarázataim és a hadi•építészettan elvei és tanításai közt megállapítható s melynek elbírálását hivatott kritikusra bízom. Részemről csak annyit, hogy egy hadiépítészeti produktumot vizsgálva, mint aminő a kitűzött probléma tárgya, az eljárás nézőpontjául és a vizsgálat vezérfonalául csakis a hadiépítészettan s nem a történettudomány elvei szolgálhatnak. * Buda és Pest erődítményeiről szólva a következő városszakaszokat kell megkülönböztetnünk : a) a kir. kastély, b) a budai Felső-Város, c) az Alsó-Város, d) Vízi-Város, e) a Gellért-hegy és f) Pest erődítményei. 6 ) A kastély és a Felső-Város erődítményeinek együttese adja a szó szoros értelmében vett Budavárát, mely az északi szélesség 47° 29' és a keleti hosszúság 19° 3' alatt emelkedő 192 láb magas hegyháton terül el. Anélkül, hogy a vár fekvésének problémáját tüzetesebben vitatni akarnók, megjegyezzük, hogy a kastély és Felső-Város egymáshoz való viszonyukban nem azt a szerepet játszották, melyet a város-erődítmények ezen alkatTészei játszani szoktak volt, egyszerűen azért nem, mert a kastély alacsonyabban feküdt a Felső-Város szintjénél. 7 ) Azonfelül figyelemreméltó, hogy a Gellérthegy dominálta nemcsak Budavárát, hanem Pestet is, mely körülményt a szakértők már a XVI. század közepétől fogva a vár rovására írtak volt. Budavár fekvésében határozódó kettős defektus a priori kizárja a vár keletkezéséről eddig érvényben levő egyik felfogást, mely azt úgyszólván egész teljességében Zsigmond korában épültnek vallja, mert lehetetlenségnek kell tartanunk, hogy ily alapvető defektusokkal ne számolt volna egy egységes konstrukciójú vár építtetője és építője. S hogy mindamellett mégis létrejött Budavára, az azt bizonyítja, hogy itt eredetileg nem erődítés céljából építkeztek, hanem a kezdetben létesült építmények csak az idők folyamán s mintegy szükségképen fejlődtek várrá, amely fejlődés nyilvánvalóvá is lesz tárgyalásunk folyamán. 22. Buda alaprajza 1687-ből. A vár egyébként 1686-ban kevés eltéréssel azt a formát mutatta, aminőben már 1541-béri találta volt Antonio Mazza mantovai származású katonai szakértő, akinek részletes leírása 8 ) nagyjában megfelel az 1686-i ostrom után Rodolfo Rabattá tábornok rendeletére felvett alaprajzoknak.
