Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Bánfi Florio: Buda és Pest erődítményei 1686-ban 102-131

Buda és Pesí erődítményei 1686-ban. Buda és Pest erődítményeivel érdemlegesebben először Salamon Ferenc foglalkozott,

1

) majd Károlyi Árpád nyújtott róluk igen érzékelhetően teljesebb és egységesebb látképet,

2

) mely úgyszólván a valóság erejével nyomódott a hazai tudományosság képzelmébe. Még az intuitiv Lux Kálmán is, a királyi palotáról alkotott nagyszabású rekonstrukciós kísérletében,

3

) teljesen érintetlenül vette át Károlyi megállapításait, melyeket azonban Leone Andrea Maggiorotti olasz kir. táborszernaggyal legújabban végzett kutatásaim módosítottak.

4

) Nem szándékozom ezúttal a nagy problémát egész terjedelmében revizió alá venni, csupán azon részletekkel óhajtok foglalkozni, melyek beható és preciz ismerete elengedhetetlen az 1686-i ostrom történetének megértéséhez. Mindenekelőtt eljárásom módszere igazolásakép meg kell jegyeznem a következőket : Buda és Pest erődítményeinek alakulására forrásainknak csak jelentéktelenebb részét alkotják a történeti bizonyítékok, mig a jelentékenyebb rész grafikai bizonyítékokban határozódik. Ezek között is inkább az alaprajzok, mint a látképek esnek nagyobb súllyal a latba, csakhogy mivel igen későn, legtöbbnyire közvetlenül az 1686-i ostrom után készültek volt, már egy többszázados fejlődés bevégzett eredményeit szemléltetik, s mint ilyenek meg nem fejthetők az előzetes fejlődés különböző fázisait ábrázoló látképek nélkül, melyek előtt sokszor tanácstalanul és értelmetlenül állottak kutatóink. Nem is csoda, hogy az eddigi kísérletek Budavár arculatának megfejtésére nem jártak teljes sikerrel, mert a kutatás mellőzve a hadiépítészettan tanulságait, nem tudta kellőképen méltányolni a grafikai források értékét, s csupán a rendkívül hiányos történelmi forrásokra hagyatkozva arra az eredményre jutott, mintha a vár a XV. század első felében már elnyerte volna végleges formáját. Ezzel szemben a való tény az, hogy a vár végleges formáját egy komplikált s többszázados fejlődés eredményezte, melynek megfejtése csak a grafikai források alapján s a hadiépítészettan biztos ismeretében lehetséges. A balsikerért a hibát a hadiépítészettan azidétt fejletlen állapotában kell keresnünk, mely korszerű szintetikus munkák hiányában nem szolgálhatott a kutatásoknak alkalmas segédeszközzel a grafikus források érdemleges elbírálásához, s így ezek a történeti forrásoknak oly magyarázatot adtak, mely a hadiépítészettan legújabb fejlődésével szemben teljesen elvesztette meggyőző erejét.

5

) Én tehát ellentétben az eddigi kutatókkal a történelmi nézőpont helyett technikai szempontból teszem vizsgálat tárgyává Budavára problémáját, s ehhez képest a megfejtéshez elsősorban a grafikai forrásokban fogom keresni a bizonyítékokat. E megfejtés értéke persze